A klasszikus retorikában az elrendezés (dispositio) művelete. Érvényesülhet a műegészben részszövegben, szövegegységben, ha egyenrangú tagokat állítunk egymás mellé vagy egymással szembe. Feszültséget hangsúlyoz az antithetikus szerkezet. Bonyolultabb, összetett hatást vált ki a hármas vagy többszörös felosztásra épülő mű valamely részletében fellelhető oppositio.