Docilitas

A szónoki beszéd első szerkezeti egységének, a principiumnak alkotóeleme, a téma megadása. A szónoknak beszéde kezdetén nemcsak a hallgatóság jóindulatát kell megnyernie (captatio benevolentiae), és nemcsak tárgya iránt kell felkelteni az érdeklődést (attentio). Le kell győznie a hallgatóság érdektelenségét, közönyét; jelentősnek, fontosnak kell feltüntetnie beszéde tárgyát, mintegy feldicsérnie „áruját”. Még nem jelöli meg a bevezetőben a témát, csupán megígéri, felajánlja, hogy miről látja fontosnak szólni. Biztosítania kell a közönség érdeklődő együttműködését. Deák az alkotmány ügyében való döntés fontosságát hangsúlyozza:

Nehéz idők, vészes évek mentek el fölöttünk. Végenyészet szélén állott nemzetünk. De az isteni gondviselés, midőn egyrészről annyi szenvedéssel sújtott, másrészről erőt ébresztett keblünkben, hogy el ne csüggedjünk, és a veszélyben forgó hazát még forróbban szeressük. Adja Isten, hogy tanultunk légyen a kísértés nehéz napjaiban, s kik egyek voltunk a szenvedésben, egyek legyünk működéseinkben is. Képviselői vagyunk a nemzetnek, mely kezeinkbe tette le sorsát, becsületünkre, belátásunkra bízta jövendőjének biztosítását. Feladatunk fontos, állásunk nehéz, mert rendkívüli a helyzet, melybe jutottunk, Voltak alkotmányos életünkben máskor is esetek, melyekben fontos közjogi kérdésekre nézve fejedelem és nemzet ugyanazon egy alapon állottak, a közösen elismert magyar alkkotmány alapján; ugyanazon törvényekre hivatkozott mindenik fél, s nem a törvények érvénye, hanem azok magyarázata volt a vita tárgya. Most azonban nem állunk közösen elismert alapon; nem egyes közjogi kérdések, nem a törvények értelme, hanem alkotmányunk lényege s alaptörvényeink érvénye vonatik kétségbe. Alkotmányt nekünk is akarnak adni, de nem azt, melyet tőlünk hatalommal elvettek, hanem egy másikat, újat, idegenszerűt, darabját azon közös alkotmánynak, melyet az egész birodalomra készítettek. De nekünk adott alkotmány nem kell; mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg, s a nemzet életéből fejlett ki; azon alkotmányt, melyet időnként a kor kívánataihoz mi magunk alkalmaztunk, s magunk akarunk ezen túl is alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk jog és törvény állanak és a szerződések szentsége, ellenünk az anyagi erő.

(Deák Ferenc beszéde a felirati javaslatról 1861. május 13.).