Körülírás

(gör. perifrázis)

Retorikai szerkezet, amelyben egyetlen szóval megnevezhető, megjelölhető fogalmat több szóból álló kifejezés, valamilyen nyelvi szerkezet helyettesít; a kifejezendő és az alkalmazott nyelvi szerkezet egymással valamilyen külső, belső kapcsolatban áll. Pl.

Kumilla szép haja megkötözé szüvét
Ifjú Delimánnak.

(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem). Általa érzékletesebbé, szemléletesebbé válik a kifejezés, és elkerülhető az ismétlés. A szemantikai azonosság egyik eszköze. Pl. Pázmány Péter: Az igazságnak tanításárúl című írásában a tévedés szó helyett írja:

A mi vélekedésünk és értelmünk gyakran megcsal minket és röviden lát.

;. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja című művében a néz körülírása:

Igaz, mögmondta, hogy őtet azért hozza magával, hogy figyeljen. Többször is megmondta, hogy osztán nyitva lögyön a szömöd.

Gyakori a köznyelvben, pl. a

bekötik a fejét

'férjhez megy', a

magyar ezüst

'alumínium' szavakban. Az eufemizmus, a kakofemizmus, az antonomázia eszköze lehet. A körülírás kettős tagadással összekapcsolt alfaja a litotész.