Impromprietás
(gör. acyrológia, lat. impomprietas) ‘pontatlanság’
A retorika helyettesítéses alakzata, (immutáció); kifejezési hiba. Egy gondolatot pontosan leíró szavak helyett pontatlan kifejezések használata. Például frazeológiai pontatlanság, a szólások keveredése. Képzavarhoz is vezethet, s a szépirodalomban az irónia, gúny eszköze lehet. A helyes, választékos kifejezések keverednek a vulgárissal pl.:
Kissé eltúlzásra került benne az egyéniség, a lírai énséggel nem bíró befogadók viszonylatában ez esetlegesen problémává válhat...
- búgó altja a hangsúlyos szónál mezzoszopránig ívelt, jelezve, hogy békejobbjával képes tökön is ragadni a költőt, ha kell. (Czakó Gábor: Eufémia). A József Attila-verssor megváltoztatva, más szövegösszefüggésbe ágyazva az önirónia eszköze:
Nem viccelnék, de már késő, most látom, milyen óriás ő. Nem látok semmit. Írom, ahogy jön. (Esterházy Péter: Javított kiadás).