(gör.) ‘felvezetés’
A klasszikus retorika helyettesítésen (immutáció) alapuló gondolatalakzata; a valóságos jelentést az elrejtés szándékával megváltoztató képes kifejezés. Pl. A keresztény hit szimbolikája alapján értelmezhető a költői szövegben a földi élet, a földi vándorlás, amely a messzi cél, az üdvösség eléréséig tart.