A szimbolizmus

A szimbolizmus impresszionista-ellenes irány volt. Szerintük az impresszionizmus a szenzációk, az érzéki észlelés művészete, míg a szimbolizmus az ideára, a dolgok mélyén, a látszat mögött rejtőző titkos értelem megtalálására vállalkozott. A szimbolista festészet programját 1891-ben az író Georges-Albert Aurier fogalmazta meg a Mercure de France-ban publikált, "Szimbolizmus a festészetben" című cikkében. Szerinte a szimbolista műnek a következő követelményeknek kell eleget tennie :

"A mű legyen:

• Idéista, mert ideája egyedül az Eszme kifejezése;
• Szimbolista, mert ez az eszmét formában fejezi ki;
• Szintetikus, mert e formákat, jeleket az általános értelem módszerével írja le;
• Szubjektív, mert a tárgyat sohasem csak tárgynak fogja fel, hanem mint az alany által észlelt eszmének a jelét;
• (Ez következmény.) Dekoratív, mert az úgynevezett dekoratív művészet, úgy ahogy értelmezték az egyiptomiak, nagyon valószínűen a görögök és a primitívek, nem más, mint a művészetnek egyszerre szubjektív, szintetikus, szimbolista és idéista kifejezése.

De mindezzel a tehetséggel megáldott művész nem lesz más, csak tudós, ha nincs birtokában az émotivitás adománya..."

A szimbolizmus festői:

• a francia Gauguin,
• Gustave Moreau,
• Odilon Redon,
• Eugéne Carriére,
• Arnold Böcklin,
• Franz von Stuck vagy Max Klinger,
• a belga Fernand Khnopff (1858-1921) és
• Félicien Rops (1833-1898) s
• a magyar Csontváry Kosztka Tivadar.

Gustave Moreau: Orpheus (1865; olaj, tábla; Musée d'Orsay, Párizs)

Khnopff (1858-1921): Művészet vagy a Sphinx, or The Caresses, (1896, oil on canvas, Musées Royaux des Beaux-Arts, Brüsszel)

Arnold Böcklin: Holtak szigete

Paul Gauguin: Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk?

Ferdinand Hodler: A kiválasztott (1893-94; tempera, olaj, vászon; Kunstmuseum Bern)

Odilon Redon: Buddha

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907; olaj, vászon, 200 x 205 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (1907; olaj, vászon, 194 x 248 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

Gulácsy Lajos: A varázsló kertje

Gulácsy Lajos: Francesca da Rimini és Paolo Malatesta (1903)