| 1849. aug. 13. | világosi fegyverletétel
|
| 1849. aug. 26. | Munkács bevétele
|
| 1849. szept. 5. | Pétervárad feladása
|
| 1849. okt. 2. | Komárom átadása
|
| 1849. okt. 6. | Batthyány Lajos és a tizenhárom aradi vértanú kivégzése
|
| 1849–1850 | Haynau rémuralma
|
| 1850–1859 | Bach-rendszer
|
| 1851 | Kossuth alkotmányterve
|
| 1851–1852 | Kossuth, kiszabadulva Törökországból, angol és amerikai körutat tesz
|
| 1853 | Libényi János merénylete Ferenc József ellen, Libényi, Noszlopy, Gasparich és a székely hazafiak kivégzése
|
| 1859 | a Magyar Nemzeti Igazgatóság megalakulása
|
| 1859 | magyar légió alakul Itáliában
|
| 1860. márc. 15. | tüntetés Pesten, Forinyák Géza halála
|
| 1860. okt. 20. | Októberi Diploma
|
| 1861 | Februári Pátens
|
| 1861 | országgyűlés összehívása, Határozati és Felirati Párt alakul, Teleki öngyilkos lesz
|
| 1861–1865 | Schmerling-féle provizórium
|
| 1862 | Kossuth dunai konföderáció terve
|
| 1865 | Deák húsvéti cikke
|
| 1865. dec. | az országgyűlés összehívása
|
| 1866 | a Klapka-légió a Kárpátokig nyomul
|
| 1867 | megalakul a Balközép és a Deák-párt
|
| 1867 | kiegyezés
|
| 1868 | magyar–horvát kiegyezés, nemzetiségi és népiskolai törvény
|
| 1868 | megalakul a Buda-pesti Munkásegylet, majd az Általános Munkásegylet
|
| 1869 | országgyűlési választások, a Balközép ellenzéki párt
|
| 1871 | az elsô magyar postabélyeg megjelenése
|
| 1872 | hűtlenségi per
|
| 1873 | Budapest egyesítése
|
| 1874 | a Balközép és a Szélsôbal fúziójából Függetlenségi Párt alakul
|
| 1875 | megalakul a Szabadelvű Párt és a Konzervatív Párt
|
| 1876 | Frankel Leót Budapestre toloncolják
|
| 1877 | a Margit-híd felavatása
|
| 1878 | Egyesült Ellenzék alakul
|
| 1878 | a Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát
|
| 1880 | megalakul a Magyarországi Általános Munkáspárt
|
| 1881 | létrejön a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű
|
| 1882 | megalakul az Adriai Tengerhajózási Rt.
|
| 1886 | egységes megyerendszer jön létre
|
| 1890. márc. 9. | Tisza Kálmán lemondása
|
| 1890. máj. 1. | az elsô május elsejei felvonulás Budapesten
|
| 1890. dec. | létrejön a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, elvi nyilatkozatot ad ki
|
| 1890 | k. az ipari forradalom kibontakozása Magyarországon
|
| 1891. máj. 1. | véres tüntetés Orosházán
|
| 1891. máj. 2–3. | parasztmegmozdulás Békéscsabán
|
| 1892 | megalakul a Nemzeti Párt
|
| 1894. márc. 20. | Kossuth Lajos halála Torinóban
|
| 1894 | törvény a kötelezô polgári házasságról
|
| 1894 | hódmezôvásárhelyi földmunkás-megmozdulás, Szántó Kovács János bebörtönzése
|
| 1895. dec. 31–1896 | millennáris ünnepségek
|
| 1897 | Független Szocialista Párt alakul (Várkonyi István)
|
| 1898 | Várkonyi István bebörtönzése
|
| 1895 | megalakul a Katolikus Néppárt
|
| 1904 | új Nemzeti Párt alakul
|
| 1905 | az ellenzéki koalíció választási gyôzelme
|
| 1905. szept. 15. | százezres tüntetés az Országház elôtt
|
| 1905–1906 | a darabont-kormány
|
| 1906–1910 | koalíciós kormány
|
| 1907 | tízéves iparfejlesztési program
|
| 1910 | megalakul Tisza István Nemzeti Munkapártja
|
| 1910 | a koalíciós pártok veresége az országgyűlési választásokon, Tisza Istvánék gyôzelme
|
| 1912. máj. 22. | Tisza Istvánt házelnökké választják
|
| 1912. máj. 23. | tüntetés Budapesten
|
| 1913 | Tisza István miniszterelnöki kinevezése |