Metafora
(gör. metaphora, epiphora, lat. translatio) ‘átvitel’
Kép (trópus), a klasszikus retorika névátvitelre épülő szóképe. Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. A metafora szemantikai sűrítettsége a tartalom és a hordozó együttes jelentéséből fakad, a két dolog képzetének kölcsönhatása eredményezi. Alaki hasonlóságuk miatt nevezzük a gabona termését szemnek, az elektromos izzót villanykörtének, funkcióbeli hasonlóság miatt beszélünk az ország szívéről, érzelmi-hangulati motiváltságúak egyes becenevek, kedves megszólítások, pl. csillagom. Szófajukat tekintve a fenti metaforák főnéviek. Más szófaj is állhat metafora szerepben, pl. melléknévi: a gyászos idő, színes program, igei: a rohan az idő, ébred a természet. Szerkezetileg lehet a metafora teljes vagy egyszerű. A teljes metaforában jelen van mind a fogalmi (tartalom), mind a képi (hordozó) elem. Pl.
Országok rongya! könyvtár a neved,
(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban); ...az érdek, tudniillik a személyes érdek melegsége parányi szikra nagy télben.
(Kölcsey Ferenc: Szemere Pálhoz Pozsony, 1834. augusztus 2.); S a gazdag, tiszta érc, a híres akarat
párává lobban el az alkimista-üstben.
(Baudelaire: Előhang). Az egyszerű vagy hiányos metaforából hiányzik a fogalmi elem. Pl. Járt vadászni farkasokra
Mint védője a keresztnek.
(Arany János: Szibinyáni Jank); Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant
(Arany János: Szondi két apródja) Léckatonáim sorban állnak már (Babits Mihály: A gazda bekeríti házát); Együtt a teljes és hiányos metafora: pl.
Nosza sírni, kezd zokogni,
Sűrü záporkönnye folyván:
Liliomról pergő harmat,
Hulló vizgyöngy hattyú tollán (Arany János: Ágnes asszony). Az ún. liege-i retorika kettős szinekdochénak tartja a metaforát, amely a 'faj-nem-faj' és az 'egész-rész-egész' rendszerekben a középső (nem, rész), a két szélső(faj, egész) kategóriát is magában foglaló osztályból keletkezik. Újabban a kutatók kiemelik, hogy a metafora elemei egyenrangúak, kölcsönösen feltételezik egymást és hatnak egymásra.