Adjunkció
(lat. adiunctio)
A klasszikus retorika transzmutációs gondolatalakzata; a detrakció azon esete, amikor két vagy több szószerkezet vagy tagmondat (kólon vagy komma) egyetlen állítmányhoz kapcsolódik. Pl.:
A vész csak készülőben van még,
És nem szakít le egyebet,
Mint ajkamról egy-egy hangos szót,
A fákról egy-egy levelet.
(Petőfi Sándor: A gyáva faj, a törpe lelkek); Egyetlen főmondathoz harminchat soron keresztül tartoznak a tagmondatok Babits Mihály: Esti kérdés című versében: ...merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke édesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is...