Voltaire (1694-1778)


Filozófiai levelek (1734?)
Les Lettres philosophiques (1734?)

Huszonötödik levél - Pascal Gondolatairól
La Lettre XXV, Remarques sur les Pensées de Pascal

Az ember minden jel szerint megtalálta helyét a természetben, felsőbbrendű az állatoknál, de szerveiben hasonlít rájuk, más lényeknél viszont alacsonyabb rendű, akikhez szellemében hasonlatos. Olyan, mint minden, amit látunk: jó és rossz, gyönyör és fájdalom kevercse. Szenvedélyeket kapott, hogy cselekedjék, értelmet, hogy irányítsa cselekedeteit. Ha az ember tökéletes volna, Isten volna.
(III.)

L' homme paraît être à sa place dans la nature, supérieur aux animaux, auxquels il est semblable par les organes; inférieur à d' autres êtres, auxquels il ressemble probablement par la pensée. Il est comme tout ce que nous voyons, mêlé de mal et de bien, de plaisir et de peine. Il est pourvu de passions pour agir, et de raison pour gouverner ses actions. Si l' homme était parfait, il serait Dieu.
(III.)

Börtönnek tudni a világot, s halálraítélt gonosztevőnek benne az embert - ez fanatikus gondolat; a kéjek kertjének hinni, ahol csupa gyönyör vár ránk -, ez egy szibarita révedezése. Azt gondolni, hogy a föld, az ember, az állat olyan, amilyennek a Gondviselés rendje szerint lennie kell - azt hiszem, egyedül ez méltó a bölcs emberhez.
(VI.)

(Ford.: Réz Pál)


Regarder l' univers comme un cachot, et tous les hommes comme des criminels qu' on va exécuter, est l' idée d' un fanatique. Croire que le monde est un lieu de délices ou l' on ne doit avoir que du plaisir, c' est la rêverie d' un sybarite. Penser que la terre, les hommes et les animaux sont ce qu' ils doivent être dans l' ordre de la Providence est, je crois, d' un homme sage.
(VI.)

Levél Rousseau-nak, 1755. augusztus 30.
Lettre a Rousseau; 30 aout 1755.

Megkaptam, uram, s köszönöm az emberi nem ellen írt új könyvét. Tetszeni fog majd az embereknek, hogy megmondja nekik az igazat, de ne higgye, hogy megjavítja őket. Sose festették erősebb színekkel az emberi társadalom borzalmait, amelytől pedig a mi tudatlanságunk és gyöngeségünk annyi szépet és jót remél. Sose pazaroltak még annyi szellemi erőt arra, hogy állatokká süllyesszenek mindnyájunkat: aki az ön könyvét olvassa, szeretne mindjárt négykézláb járni. De mivel ettől már elszoktam, legkevesebb hatvan éve, sajnos nem tudom újrakezdeni, s átengedem azoknak ezt a természetes magatartást, akik méltóbbak hozzá, mint ön vagy én.

(Ford.: Szávai Nándor)


J' ai reçu, monsieur, votre nouveau livre contre le genre humain, je vous en remercie. Vous plairez aux hommes, à qui vous dites leurs vérités, mais vous ne les corrigerez pas. On ne peut peindre avec des couleurs plus fortes les horreurs de la société humaine, dont notre ignorance et notre faiblesse se promettent tant de consolations. On n' a jamais employé tant d' esprit a vouloir nous rendre bêtes; il prend envie de marcher à quatre pattes, quand on lit votre ouvrage. Cependant, comme il y a plus de soixante ans que j' en ai perdu l' habitude, je sens malheureusement qu' il m' est impossible de la reprendre, et je laisse cette allure naturelle à ceux qui en sont plus dignes que vous et moi.

Értekezés a türelmességről (1763)
Traité sur la Tolérance (1763)

Szívet nem azért adtál nekünk, hogy gyűlöljük, kezet nem avégett, hogy öldököljük egymást; tedd, hogy kölcsönösen egymás segítségére legyünk e keserves és kurta élet terheinek elviselésében; tedd, hogy a parányi eltérések, melyek erőtlen testünket fedő öltözeteink, gyarló nyelveink, nevetséges szokásaink, tökéletlen törvényeink, esztelen nézeteink, a mi szemünkben oly aránytalanul eltérő s a Te színed előtt oly egyforma helyzetünk között mutatkoznak - tedd, hogy e kicsiny árnyalatok, amelyek az embernek nevezett atomokat megkülönböztetik egymástól, ne gyűlöletre tüzeljenek bennünket és ne üldözésre...
(23. Ima Istenhez)

(Ford.: Réz Pál)


Tu ne nous as point donné un coeur pour nous haïr, et des mains pour nous égorger; fais que nous nous aidions mutuellement a supporter le fardeau d' une vie pénible et passagère; que les petites différences entre les vêtements qui couvrent nos débiles corps, entre tous nos langages insuffisants, entre tous nos usages ridicules, entre toutes nos lois imparfaites, entre toutes nos opinions insensées, entre toutes nos conditions si disproportionnées à nos yeux, et si égales devant toi; que toutes ces petites nuances qui distinguent les atomes appelés hommes ne soient pas des signaux de haine et de persécution...
(23. Prière à Dieu)