A verslábak közül már az ókorban kitüntetett szerep jutott a jambusnak, és ez a főszerep a modern költészetig eleven maradt. A klasszikus versekben, a középkorban, a "nyugat-európai" mértékben és a XIX-XX. századi magyar költészetben egyaránt igen gyakran fordul elő.
A jambikus versek egy része egyetlen sortípusra épül, de gyakori a váltakozó szótagszámú strófaszerkezet is. A Szózat pl. 7-es és 6-os szótagszámú sorokat váltogat, Petőfi Jövendölése pedig 9-eseket és 8-asokat.