Ideje: 1910-1935
A szó eredete: 'constructio' (latin) = felépítés, szerkezet
Központjai: Oroszország, Németország, Hollandia
"...a mértani alak a rajz lényege. A mértan - a térnek, a tér arányainak és kapcsolatainak tudománya - mindig is a festészet alapvető szabálya volt. A mértan az a képzőművészetnek, ami a nyelvtan az irodalomnak." (Apollinaire)
Fő törekvésük: a racionális rend, az egyensúly és a nyugalom megteremtése
Eszközeik:
pl. Mondrian: Vörös-sárga-kék kompozíció;
6. sz. kompozíció;
Broadway boogie-woogie
El Liszickij: P. V. N. Proun Albers: Tisztelet a négyzetnek
A konstruktivizmus végletes továbbfejlesztése: szuprematizmus
pl. Malevics: Szuprematizmus 418
Doesburgh: Aritmetikus kompozíció
Képviselői: Mondrian, Albers, Malevics, Liszickij
"Építészek, szobrászok, festők: vissza a kézműveséghez! Mert nincs 'hivatásos művész'! Nincs lényegi különbség művész és kézműves között. A művész a kézműves magasabb szintje." (Gropius)
ld. Gropius,
Rohe,
Le Corbusier,
Alvar Alto épületeit
Az építészet és a képzőművészet - azon belül elsősorban a festészet - fejlődésmenete között szembetűnően sok az egyezés. Közös bennük az a törekvés, hogy az alkotótevékenységet megszabadítsák a múlt terhes örökségétől. Visszaállítsák a műfaj eredeti tisztaságát s ezáltal a tágabb értelemben vett művészet egészét képessé tegyék arra, hogy maradéktalanul megfeleljen azoknak a követelményeknek, melyeket az új kor szab. Ebben a tisztulási folyamatban az építészetet, a környezetalakítást, a tárgyformálást a képzőművészetben lejátszódó változások jelentős mértékben segítették. A több szálon kibomló, de egy irányba tartó fejlődés eredményeit összegezte s állította az építészet szolgálatába a 20. század legnagyobb hatású alkotóműhelye, a Bauhaus. Annak alapításával kezdődött az építészet történetének napjainkig tartó, legújabb korszaka. A Bauhaus nem művészeti iskola volt, hanem a szó szoros értelmében vett alkotóműhely. Az emberi környezetet teljes egységben alakító, céltudatos munkára nevelt. Oktatási programjába felvette mindazt, ami az előző negyed század újító törekvéseiből időtállónak bizonyult: a szecesszióból a (Morris elveire visszanyúló) szociális elkötelezettséget és a kézműves munka tiszteletét, a Werkbundtól a korszerű technika hasznosításának igényét s a tárgyilagosságot, a kubizmustól a térrel kapcsolatos kísérletek eredményeit, a geometrikus absztrakciótól az elvont komponálás módszerét.