| 1879 | kettős szövetség (Németország és Ausztria–Magyarország)
|
| 1882 | Olaszország csatlakozásával létrejön a hármas szövetség
|
| 1882 | a világ első villanytelepe New Yorkban (Edison)
|
| 1885 | orosz támadás Afganisztánban
|
| 1886 | az egységes Bulgária megalakulása
|
| 1888 | II. Vilmos a német trónon
|
| 1889. júl. 14. | a II. Internacionálé megalakulása (ezzel egyidejűleg: posszibilista internacionálé)
|
| 1891 | XIII. Leo enciklikája: Rerum Novarum
|
| 1893 | francia–orosz katonai szövetség
|
| 1894–95 | japán–kínai háború
|
| 1894 | Dreyfus-per
|
| 1898 | fashodai incidens
|
| 1898 | a német császár jeruzsálemi zarándoklata
|
| 1898 | az amerikai–spanyol háború kitörése
|
| 1898 | Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
|
| 1899 | az Egyesült Államok meghirdeti a nyitott kapuk elvét Kínában
|
| 1899–1902 | angol–búr háború
|
| 1900 | a nagy ököl (boxer) felkelés Kínában
|
| 1900 | Zeppelin: az első kormányozható léghajó
|
| 1901 | Viktória királynő halála
|
| 1901 | a Panama-csatorna építésének kezdete
|
| 1902 | Angol–japán egyezmény
|
| 1902 | Hobson könyve az imperializmusról
|
| 1903 | Wright-testvérek: motoros repülőgép
|
| 1903 | Rutherford: a radioaktivitás általános elmélete
|
| 1904 | Entente Cordiale (francia–angol szövetség)
|
| 1904–1905 | orosz–japán háború
|
| 1904. febr. 8. | japán támadás Port Arthur ellen
|
| 1905–1907 | orosz polgári demokratikus forradalom
|
| 1905. jan. | sztrájkok Pétervárott
|
| 1905. jan. 22. | munkástüntetés, sortűz
|
| 1905 | II. Miklós az állami dumát törvényhozó testületté alakítja
|
| 1905. febr. | orosz vereség Japántól Mukdennél
|
| 1905. máj. | Csuzimánál megsemmisül az orosz flotta
|
| 1905. dec. | moszkvai felkelés
|
| 1905 | az első marokkói válság
|
| 1906 | az obscsina megszüntetése Oroszországban
|
| 1906 | az angol Munkáspárt (Labour Party) megalakulása
|
| 1907 | az orosz cár visszatér az önkényuralomhoz
|
| 1907 | orosz–angol szerződés, megszületik a hármas antant
|
| 1908 | Bosznia-Hercegovina annektálása
|
| 1909 | angol ajánlat a német flottaépítés korlátozására
|
| 1911 | olasz–török háború
|
| 1911 | polgári forradalom Kínában
|
| 1912. jan. 1. | Kína köztársaság
|
| 1912–13 | az első Balkán háború, bolgár összeomlás
|
| 1913 | második Balkán háború, Albánia független
|
| 1914 | a Panama-csatorna megnyitása
|
| 1910–1917 | a mexikói forradalom
|
| 1911. nov. | Francisco Maderót Mexikó köztársasági elnökévé választják
|
| 1913 | Madero mexikói elnök meggyilkolása
|
| 1913–1914 | Huerta tábornok diktatúrája Mexikóban
|
| 1914–1918 | az első világháború
|
| 1914. jún. 28. | a szarajevói merénylet
|
| 1914. júl. | Carranza-kormány Mexikóban
|
| 1914. júl. 23. | a Monarchia ultimátuma a szerb kormánynak
|
| 1914. júl. 28. | a Monarchia hadüzenete Szerbiának
|
| 1914. aug. 1. | Németország hadüzenete Oroszországnak
|
| 1914. aug. 2. | német–török szövetségkötés
|
| 1914. aug. 2. | Németország megszállja Luxemburgot
|
| 1914. aug. 3. | Németország hadüzenete Franciaországnak
|
| 1914. aug. 4. | Nagy-Britannia hadüzenete Németországnak
|
| 1914. aug. 4. | német támadás indul Belgiumon át Franciaország ellen
|
| 1914. aug. 5. | a Monarchia hadüzenete Oroszországnak
|
| 1914. aug. 5. | Montenegró hadüzenete a Monarchiának
|
| 1914. aug. 5. | Törökország lezárja tengerszorosait
|
| 1914. aug. 6. | Szerbia hadüzenete Németországnak
|
| 1914. aug. 8. | Németország hadüzenete Montenegrónak
|
| 1914. aug. 12. | Franciaország hadüzenete Montenegrónak
|
| 1914. aug. 12. | Nagy-Britannia hadüzenete a Monarchiának
|
| 1914. aug. 23. | Japán hadüzenete Németországnak
|
| 1914. aug. 27. | a Monarchia hadüzenete Belgiumnak
|
| 1914. aug. 28–30. | német győzelem a tannenbergi csatában
|
| 1914. szept. 3. | a németek a Marne folyónál megközelítik Párizst
|
| 1914. szept. 5–10. | a marne-i csata
|
| 1914. szept. 6–15. | német győzelem a Mazuri-tavaknál
|
| 1914. okt. 1. | Oroszország a titkos Szazanov–Diamandy egyezményben elismeri Románia igényeit a Monarchia románok által is lakott területeire
|
| 1914. okt. 29. | a Török Birodalom a Központi Hatalmak oldalán belép a háborúba
|
| 1914. nov. 1. | a német flotta veresége Helgolandnál
|
| 1915. ápr. | olasz–antant titkos egyezmény Londonban
|
| 1915. máj. 2–4. | a gorlicei áttörés
|
| 1915. máj. 4. | Olaszország felmondja a Hármas Szövetséget
|
| 1915. máj. 23. | Olaszország hadat üzen a Monarchiának
|
| 1915. jún. 23–júl. 7. | az első isonzói csata
|
| 1915. aug. 18. | az antant egy szerződésben Szerbiának ígéri a magyar Délvidéket
|
| 1915. okt. | Szerbia elfoglalása
|
| 1915. okt. | brit–francia partraszállás Görögországban
|
| 1916 | alkotmányozó gyűlés Mexikóban
|
| 1916. febr. 21. | a verduni csata kezdete
|
| 1916 | az ír függetlenségiek húsvéti felkelése
|
| 1916 | Indiában a Nemzeti Kongresszus és a Muzulmán Liga szövetkezik a britek ellen
|
| 1916. jún. | az oroszok áttörik az osztrák–magyar frontot
|
| 1916. jún. 24. | a gépek csatájának kezdete a Somme folyónál
|
| 1916. aug. 17. | román–antant titkos szerződés Bukarestben
|
| 1916. aug. 27. | Románia hadat üzen a Monarchiának
|
| 1916. okt. 14. | Bulgária a Központi Hatalmak oldalán belép a háborúba
|
| 1916. nov. | Ferenc József császár halála, utódja I. Károly
|
| 1916. dec. | a Központi Hatalmak békeajánlata
|
| 1916. dec. 6. | Bukarestet elfoglalják a központi hatalmak
|
| 1916. dec. 18. | Woodrow Wilson, az USA elnöke jegyzékben tesz kísérletet a békeközvetítésre
|
| 1917 | a Balfour-deklaráció zsidó nemzeti otthont ígér Palesztinában
|
| 1917. jan. 22. | általános sztrájk Péterváron
|
| 1917. jan. 31. | Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút indít
|
| 1917. febr. 5. | a mexikói alkotmány elfogadása
|
| 1917. márc. 3. | sztrájk a pétervári Putyilov-gyárban
|
| 1917. márc. 10. | általános sztrájk Péterváron
|
| 1917. márc.12. (febr. 27.) | Az orosz forradalom győzelme
|
| 1917. márc.15. | Péterváron megalakul az Ideiglenes Kormány, elnöke Lvov herceg. II. Miklós cár lemond trónjáról, megdől a cárizmus
|
| 1917. márc. 24. | Károly osztrák császár különbéke-kísérlete (Sixtus-levél)
|
| 1917. ápr. 6. | az Egyesült Államok hadba lép az antant oldalán
|
| 1917. máj. | újjáalakul az orosz kormány, a kettős hatalom vége
|
| 1917. jún. 12. | Görögország hadat üzen a Központi Hatalmaknak
|
| 1917. jún.16–júl.7. | az első szovjetkongresszus Péterváron
|
| 1917. jún. | sikertelen orosz offenzíva Tarnopolnál
|
| 1917. júl. 17. | bolsevik felkelési kísérlet Péterváron
|
| 1917. júl. 30. | a Kerenszkij-kormány megalakulása
|
| 1917. szept. 7. | Kornyilov-féle katonai lázadás Oroszországban
|
| 1917. szept. 14. | Oroszországot köztársasággá nyílvánítják
|
| 1917. szept. 27. | az Oroszországi Demokratikus Tanács megalakulása
|
| 1917. nov. 6. | bolsevik fegyveres felkelés Péterváron
|
| 1917. nov. 7. (október 25.) | bolsevik hatalomátvétel Péterváron, a második szovjetkongresszus dekrétuma a hatalomról, a földről és a békéről
|
| 1917. nov. 15. | nyilatkozat az oroszországi népek jogairól
|
| 1917. dec. 22. | Orosz–német béketárgyalások Breszt-Litovszkban
|
| 1918. jan. | román bevonulás Besszarábiába
|
| 1918. jan. 8. | Wilson 14 pontos békejavaslata
|
| 1918. jan. 18. | összeül az oroszországi Alkotmányozó Gyűlés, másnap azonban feloszlatják
|
| 1918. febr. 1–3. | matrózlázadás Cattaróban
|
| 1918. márc. 3. | a breszt-litovszki béke
|
| 1918. márc. 21. | német támadás a nyugati fronton
|
| 1918. márc. | brit partraszállás Murmanszkban
|
| 1918. márc. | az orosz kormány Moszkvába költözik
|
| 1918. máj. 8. | Románia különbékéje a Központi Hatalmakkal
|
| 1918. máj. | sikertelen francia offenzíva Reims bevételére
|
| 1918. jún. 15. | a Monarchia támadása az olasz fronton
|
| 1918. júl. | az ötödik szovjetkongresszus elfogadja az első szovjet alkotmányt
|
| 1918. júl. 6. | eszer felkelés Moszkvában
|
| 1918. júl. | az orosz cári család kiirtása
|
| 1918. júl. 18. | antant ellentámadás a nyugati fronton
|
| 1918. aug. 8. | a német hadsereg fekete napja: antant áttörés Amiens-nél
|
| 1918. aug. 30. | az eszer Dora Kaplan merénylete Lenin ellen
|
| 1918. szept. 29. | Bulgária fegyverletétele
|
| 1918. okt. 3. | a német kormányba bevonják a szociáldemokratákat
|
| 1918. okt. 6. | német fegyverszüneti kérelem Wilsonhoz
|
| 1918. okt. 7. | Varsóban önálló lengyel állam alakításáról határoz az ún. régenstanács
|
| 1918. okt. 21. | az osztrák Birodalmi Tanács német képviselői önálló német-ausztriai állam létrehozásáról döntenek, Ideiglenes Nemzetgyűlés alakul
|
| 1918. okt 27. | Galícia csatlakozása Lengyelországhoz
|
| 1918. okt. 27. | az antant erők áttörik a frontot a Piavénál, Boszniában betörnek a Monarchia területére, ezért a Monarchia fegyverszünetet kér
|
| 1918. okt. 28. | a prágai Nemzeti Tanács deklarálja a csehszlovák állam megalakulását
|
| 1918. okt. 29. | Horvátország csatlakozik a délszláv államhoz
|
| 1918. okt. 30. | Ausztriában a szociáldemokrata Renner vezetésével Államtanács (ideiglenes kormány) alakul
|
| 1918. okt. 30. | Törökország fegyverletétele
|
| 1918. okt. 31. | Ljubljanában a Szlovén Nemzeti Tanács átveszi a hatalmat
|
| 1918. nov. 1. | Szarajevóban a Boszniai Nemzeti Tanács átveszi a hatalmat
|
| 1918. nov. 3. | a padovai fegyverszünet
|
| 1918. nov. | a német hadiflotta matrózainak lázadása Kielben
|
| 1918. nov. 9. | a forradalom győzelme Németországban, II. Vilmos lemond trónjáról, Berlinben kikiáltják a köztársaságot
|
| 1918. nov. 11. | fegyverszünet Németországgal
|
| 1918. nov. 11. | Károly osztrák császár lemond az államügyek intézéséről
|
| 1918. nov. 12. | Bécsben kikiáltják a köztársaságot
|
| 1918. nov. 22. | kikiáltják a független Lengyelországot, államfője Jozef Pilsudski
|
| 1918. dec. 1. | Belgrádban deklarálják a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) megalakulását
|
| 1918. dec. 12. | Kassán kikiáltják a Szlovák Köztársaságot (cseh csapatok leverik)
|
| 1918 | Nagy-Britanniában kiterjesztik a választójogot és bevezetik a munkanélküli biztosítást
|
| 1918 | "rizslázadások" Japánban
|
| 1919 | Zapata mexikói forradalmár meggyilkolása
|
| 1919. jan. 5. | a német kommunisták hatalomátvételi kísérlete
|
| 1919. jan. 15. | Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg halála
|
| 1919. jan. 18. | a párizsi békekonferencia megnyitása
|
| 1919. jan. 19. | polgári–szociáldemokrata győzelem a német nemzetgyűlési választásokon
|
| 1919. jan. | alkotmányozó országgyűlési választások Lengyelországban
|
| 1919. febr. 14. | a párizsi békekonferencia elfogadja a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) alapokmányát
|
| 1919. márc. 2–7. | a Komintern megalakulása
|
| 1919. ápr. 29. | a Népszövetség alapokmányának elfogadása
|
| 1919. máj. | görög csapatok szállnak partra Szmirnában
|
| 1919. máj. 4. | függetlenségi mozgalom Kínában
|
| 1919. jún. 28. | a német (versailles-i) békeszerződés aláírása
|
| 1919. júl. 31. | a német nemzetgyűlés Weimarban elfogadja az új köztársasági alkotmányt
|
| 1919. aug. | a bolgár választásokat Aleksandur Sztambolijszki demokratikus parasztpártja nyeri
|
| 1919. szept. 10. | az osztrák békeszerződés aláírása
|
| 1919. szept. | d’Annunzio fiumei kalandja
|
| 1919. nov. 27. | a bolgár békeszerződés aláírása
|
| 1919. dec. | összeomlik Kolcsak katonai diktatúrája Szibériában
|
| 1919 | Dublinban megalakítják az Ír Nemzetgyűlést, amely Írországot függetlenné nyilvánítja
|
| 1919 | polgári légi forgalom Berlin és Weimar között
|
| 1919 | Mussolini megalakítja a Hadviseltek Szövetségét
|
| 1919–1920 | föld- és gyárfoglaló mozgalmak Olaszországban
|
| 1920 | polgárháború Írországban
|
| 1920 | Carranza mexikói kormányfő meggyilkolása
|
| 1920 | Indiában Gandhi lett a Nemzeti Kongresszus vezetője
|
| 1920. jan. 10. | a Népszövetség első ülése
|
| 1920. febr. 2. | szovjet békeszerződés Észtországgal (júliusban Litvániával, augusztusban Lettországgal, októberben Finnországgal)
|
| 1920. ápr. | a Vörös Hadsereg exportálja a szovjethatalmat Azerbajdzsánba (novemberben Örményországba,
|
| 1921. | februárjában Grúziába)
|
| 1920. ápr. | a lengyel–szovjet háború kitörése
|
| 1920. ápr. | konferencia San Remo-ban az arab államok jövőjéről
|
| 1920. ápr. | a német jóvátétel elégtelensége miatt a franciák elfoglalták Frankfurtot és Darmstadtot
|
| 1920. aug. 10. | a török békeszerződés aláírása Sevres-ben
|
| 1920. aug. 14. | Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság szövetségi szerződést köt
|
| 1920. okt. | demokratikus alkotmány Ausztriában
|
| 1920 | republikánus győzelem az amerikai választásokon
|
| 1920 | Hitler létrehozza a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot
|
| 1920 | a Francia Kommunista Párt megalakítása
|
| 1921 | I. Sándor Jugoszlávia királya
|
| 1921. febr. | kronstadti matrózfelkelés
|
| 1921 | új gazdaságpolitika (NEP) Oroszországban
|
| 1921. márc. 18. | a lengyel–szovjet (rigai) békeszerződés aláírása
|
| 1921. márc. | a lengyel alkotmány kihirdetése
|
| 1921. ápr. 23. | csehszlovák–román szövetségi szerződés
|
| 1921. jún. 7. | román–jugoszláv szövetségkötéssel kialakul a kisantant
|
| 1921 | megalakul Mussolini Nemzeti Fasiszta Pártja
|
| 1921 | megalakul Gramsci Olasz Kommunista Pártja
|
| 1921 | Kínában megalakul a Nemzeti Párt (Kuomintang) és a Kínai Kommunista Párt
|
| 1921 | reformalkotmány Törökországban
|
| 1921. nov.– 1922. febr. | Washingtoni konferencia az I. világháború távol-keleti lezárására
|
| 1922 | a szultánság megszüntetése Törökországban
|
| 1922 | Egyiptom függetlenségének deklarálása
|
| 1922 | Indiában 6 év börtönre ítélik Gandhit
|
| 1922 | a német nácipárt saját fegyveres erőt alakít (SA)
|
| 1922. ápr. 10. | a genovai konferencia megnyitása
|
| 1922. ápr. 16. | német–szovjet szerződés Rapallóban a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről
|
| 1922. aug. | a török haderő kiveri Szmirnából a görögöket
|
| 1922. okt. 30. | Marcia su Roma, Mussolini miniszterelnök
|
| 1922. dec. 6. | az Ír Szabad Állam létrejötte
|
| 1922. dec. 30. | a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének (Szovjetunió) megalakulása
|
| 1922 | Lloyd George brit miniszterelnök lemondása
|
| 1923 | a brit választásokon a Munkáspárt győz és alakít kormányt (Ramsay McDonald)
|
| 1923 | Pancho Villa mexikói parasztvezér meggyilkolása
|
| 1923 | kivételes törvények Japánban
|
| 1923 | a bolgár választásokon győztes Sztambolijszkit ellenfelei kivégzik
|
| 1923. jan. 11. | francia és belga csapatok szállják meg a Ruhr-vidéket
|
| 1923 | Mussolini Olaszországhoz csatolta Fiumét
|
| 1923. júl. | a lausanne-i békekonferencián revideálják a Törökországgal kötött sevres-i békét
|
| 1923. okt. | Törökországban kikiáltják a köztársaságot
|
| 1923. nov. 9. | Hitler sikertelen hatalomátvételi kísérlete (müncheni sörpuccs)
|
| 1923 | Primo de Rivera tábornok diktatúrát vezet be Spanyolországban
|
| 1924 | Kínában a Kuomintang I. kongresszusa elfogadja a kommunistákkal kötött egységfront közös programjaként a "három népi elvet"
|
| 1924. ápr. | fasiszta választási győzelem Olaszországban, Matteotti szocialista képviselőt meggyilkolják
|
| 1924. júl. 16. | a Dawes-terv jóváhagyására összehívott londoni konferencia megnyitása
|
| 1924 | a franciák kiürítik a békeszeződés megkötése után elfoglalt német területeket
|
| 1924 | Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kína diplomáciai kapcsolatot létesít a Szovjet-unióval
|
| 1924 | Indiában Gandhit kiengedik a börtönből
|
| 1924 | Hitler kiszabadul a börtönből
|
| 1924 | a brit választásokon a konzervatívok győznek és alakítanak kormányt (Baldwin)
|
| 1924 | a francia választásokon a Nemzeti Blokk veresége a Baloldali Szövetséggel szemben
|
| 1924 | kihirdetik a Szovjetunió alkotmányát
|
| 1925 | a választójog kiterjesztése Japánban
|
| 1925 | Hindenburg Németország elnöke
|
| 1925. okt. 5–16. | Németország a locarnói konferencián elismeri nyugati határait (a szerződést dec. 1-jén írják alá)
|
| 1925–1927 | nemzeti demokratikus forradalom Kínában
|
| 1926 | általános sztrájk Nagy-Britanniában
|
| 1926 | Németországot felveszik a Népszövetségbe és megszüntetik katonai ellenőrzését
|
| 1926. máj. 12. | Pilsudski hatalomátvétele Lengyelországban (szanációs diktatúra)
|
| 1926 | Olaszországban betiltják az ellenzéki pártokat, Mussolini felveszi a Duce nevet
|
| 1926–1929 | Poincaré miniszterelnöksége Franciaországban
|
| 1927. márc. | a kínai polgárháború kezdete
|
| 1927 | gabonaválság Szovjetunióban, a mezőgazdaság kollektivizálásának kezdete, a NEP vége
|
| 1927. júl. | általános sztrájk és munkásfelkelés Bécsben
|
| 1927 | Codreanu Romániában megalapítja a Vasgárdát
|
| 1928 | szociáldemokrata–polgári nagykoalíció Németországban
|
| 1928 | Obregón mexikói elnök meggyilkolása
|
| 1928. aug. 27. | a Kellog–Briand-szerződés aláírása Párizsban
|
| 1928 | Olaszországban a totális fasiszta állam kiépítésével a parlament feloszlatja önmagát
|
| 1928 | a mezőgazdaság teljes kollektivizálása a Szovjet-unióban
|
| 1928 | újjáalakul Csang Kaj-sek nemzeti kormánya
|
| 1928 | Kína vámügyi önállóságának elismerése
|
| 1929 | Herbert Hoover az USA elnöke
|
| 1929 | Trockijt száműzik a Szovjetunióból
|
| 1929 | munkáspárti kormány Nagy-Britanniában
|
| 1929. febr. 11. | a lateráni szerződés Olaszország és a Vatikán között
|
| 1929. aug. 6–13. | a hágai konferencia, a Young-terv elfogadása
|
| 1929. szept. 5. | Briand Páneurópa-tervezete
|
| 1929. okt. 24. | az értékpapírpiac összeomlása a New York-i tőzsdén, a gazdasági világválság kezdete
|
| 1929 | a Szerb–Horvát–Szlovén királyság felveszi a Jugoszlávia nevet
|
| 1929 | Sándor király diktatúrája Jugoszláviában
|
| 1929 | az indiai Nemzeti Kongresszus élére Nehrut választják
|
| 1929–1932 | az első ötéves terv a Szovjetunióban
|
| 1930 | az indiaiak a függetlenség napjává nyílvánítják január 26-át. Gandhit az ún. "sómenet" miatt letartóztatják
|
| 1930. jún. | a franciák kiürítik a Rajna-vidéket
|
| 1930 | Pilsudski Pártonkívüli Blokkja nyeri a lengyel választásokat
|
| 1930 | Primo de Rivera diktatúrájának vége Spanyolországban
|
| 1931 | polgári demokratikus forradalom Spanyolországban, a monarchia bukása
|
| 1931 | a brit munkáspárt kettészakad, McDonald nemzeti egységkormányt alakít
|
| 1931. szept. 7. | Gandhi a börtönből szabadulva Londonban kezd tárgyalásokat
|
| 1931 | Kínában a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével ideiglenes kormányt alakítanak
|
| 1931. szept. 18. | japán támadás Mandzsúriában Kína ellen
|
| 1931. dec. 11. | a Brit Nemzetközösség proklamálása (westminsteri statútum)
|
| 1932. febr. 18. | Mandzsúria Japán védnökség alá kerül
|
| 1932v | megalakul a Japán Nemzetiszocialista Párt, államcsínykísérletük sikertelen
|
| 1932. jún.16–júl. 9. | a lausanne-i jóvátételi konferencián rendezik a német tartozások kérdését
|
| 1932. nov. 8. | az USA elnökévé választják Rooseveltet
|
| 1932 | az Ír Szabad Állam elnöke De Valera
|
| 1932 | Dollfuss kormánya Ausztriában
|
| 1932–1933 | pusztító éhínség a Szovjetunióban
|
| 1933–1937 | a második ötéves terv a Szovjetunióban
|
| 1933. jan. 30. | Hitler Németország kancellárja
|
| 1933. febr. 27. | a Reichstag felgyújtása Berlinben
|
| 1933. febr. 28. | a polgári szabadságjogok korlátozása Németországban
|
| 1933. márc. 4. | Roosevelt elnök hivatalba lépése, a New Deal kezdete
|
| 1933. márc. 5. | a német választásokon Hitler győz, aki betiltja a kommunista, majd a többi pártot is
|
| 1933. márc. 27. | Japán kilép a Népszövetségből
|
| 1933. okt. 14. | Németország kilép a Népszövetségből
|
| 1933. nov. | az első egypárti választások Németországban, létrejön a nemzetiszocialista pártállam
|
| 1933 | az USA diplomáciai kapcsolatra lép a Szovjetunióval
|
| 1933 | jobboldali fordulat Spanyolországban
|
| 1933 | Dollfuss rendeleti kormányzásra tér át Ausztriában
|
| 1934 | Kirov meggyilkolása a Szovjetunióban
|
| 1934. febr. | szélsőjobboldali puccskísérlet Franciaországban
|
| 1934. febr. | az osztrák szociáldemokrata párt betiltása, leszámolás a baloldallal
|
| 1934. jún.29–30. | a hosszú kések éjszakája Németországban
|
| 1934. júl. 25. | náci puccskísérlet Bécsben, Dollfuss osztrák kancellárt meggyilkolják
|
| 1934. aug. | Hitler egyesíti az államfői, kancellári és pártvezéri hatalmat
|
| 1934 | német–lengyel megnemtámadási egyezmény
|
| 1934 | Barthou francia külügyminiszter keleti Locarno-terve
|
| 1934. szept. 18. | a Szovjetuniót felveszik a Népszövetségbe
|
| 1934. okt. 9. | Marseille-ben meggyilkolják II. Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert
|
| 1934. okt. | munkásfelkelés Spanyolországban
|
| 1934 | görög, török, jugoszláv, román részvétellel Balkán-paktum alakul
|
| 1934 | jobboldali puccs és katonai diktatúra Bulgáriában
|
| 1934–1935 | a kínai Vörös Hadsereg "hosszú menetelése"
|
| 1935 | Borisz cár királyi diktatúrát vezet be Bulgáriában
|
| 1935 | Hirohito császár Japánban korlátozza a képviseleti demokráciát
|
| 1935 | brit törvény (1937-től alkotmány) India kormányzásáról
|
| 1935. jan. 13. | a Saar-vidéki népszavazás a Németországhoz való csatlakozás mellett dönt
|
| 1935. márc. 1. | Németország visszakapja a Saar-vidéket
|
| 1935. márc. 15. | a francia parlament két évre emeli a hadkötelezettség idejét
|
| 1935. márc. 16. | Hitler semmisnek nyilvánítja a versailles-i békében előírt katonai korlátozásokat, és bevezeti az általános hadkötelezettséget
|
| 1935. máj. | francia–szovjet segítségnyújtási egyezmény
|
| 1935. júl. 25–aug. 20. | a Komintern VII. kongresszusa, a népfront-politika meghirdetése
|
| 1935. okt. 3. | Olaszország megtámadja Abesszíniát (Etiópiát)
|
| 1935 | Baldwin az új brit kormányfő
|
| 1935 | német–angol flottaegyezmény
|
| 1935 | Benes Csehszlovákia elnöke
|
| 1935 | megalakul a francia népfront
|
| 1936 | népfrontgyőzelem a francia választásokon
|
| 1936 | életbe lép az új szovjet alkotmány
|
| 1936. márc. 7. | Németország megszállja a rajnai fegyvermentes övezetet
|
| 1936. júl. 11. | Német–osztrák egyezményt írnak alá a két ország politikájának "egyetértéséről"
|
| 1936 | népfrontkormány alakul Spanyolországban
|
| 1936. júl. 17. | Franco tábornok katonai felkelésével polgárháború kezdődik Spanyolországban
|
| 1936 | szélsőjobboldali puccskísérlet Japánban
|
| 1936. okt. 25. | a német–olasz egyezmény aláírása, a Berlin–Róma tengely létrejötte
|
| 1936. nov. 25. | a japán–német antikomintern paktum aláírása
|
| 1936 | Belgium felmondja a francia szövetséget
|
| 1936 | arab felkelés Palesztinában
|
| 1937 | Neville Chamberlain az új brit miniszterelnök
|
| 1937 | a zürichi cionista kongresszus támogatja Palesztina felosztását az arabok és zsidók között
|
| 1937. júl. 7. | Japán megtámadja Kínát, a kínai nemzeti és kommunista erők közös felszabadító háborút indítanak
|
| 1937. nov. 6. | Olaszország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz
|
| 1937. dec. 29. | az Ír Köztársaság kikiáltása (Nagy-Britannia
|
| 1945 | -ben ismeri el)
|
| 1937 | Tuhacsevszkij pere és terror a szovjet hadseregben
|
| 1937 | felbomlik a francia népfront, Blum miniszterelnök lemond
|
| 1938 | II. Károly királyi diktatúrát alakít ki Romániában
|
| 1938 | Hitler a német hadsereg főparancsnoka, teljessé válik a fasiszta diktatúra
|
| 1938. márc.12–13. | Anschluss, a németek megszállják Ausztriát
|
| 1938. szept.29–30. | a müncheni értekezlet
|
| 1938. szept. 30. | Csehszlovákiától Németországhoz csatolják a Szudéta-vidéket
|
| 1938–1939 | a feloszlatott szakszervezetek helyett Hazafias Ipari Társulatot alakítanak Japánban
|
| 1939. márc. 14. | a független Szlovákia megalakulása
|
| 1939. márc. 15. | a németek bevonulnak Prágába, s létrehozzák a Cseh–Morva Protektorátust
|
| 1939. márc. 28. | a spanyol polgárháború vége, Franco bevonul Madridba
|
| 1939. márc. | Nagy-Britannia és Franciaország garanciát vállal a lengyel határok sérthetetlenségére
|
| 1939. ápr. 7. | Olaszország megszállja Albániát
|
| 1939. máj. 21. | Németország és Olaszország támadó jellegű katonai szövetséget köt
|
| 1939. aug. 23. | a német–szovjet megnemtámadási szerződés aláírása Moszkvában
|
| 1939. aug. 24. | Franciaország fegyveres segítséget ígér Lengyelországnak
|
| 1935. aug. 25. | Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Lengyelországgal
|
| 1939. aug. 25. | Hitler elhalasztja a másnapra tervezett lengyel hadjáratot
|
| 1939–1945 | a második világháború
|
| 1939. szept. 1. | Németország megtámadja Lengyelországot
|
| 1939. szept. 3. | Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak – de nem harcol
|
| 1939. szept. 17. | a Szovjetunió megtámadja Lengyelországot, a lengyel kormány nyugatra menekül
|
| 1939. szept. 27. | Varsó elestével befejeződik Lengyelország felosztása
|
| 1939. szept. 28. | a német–szovjet baráti szerződés és határegyezmény
|
| 1939 | Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést erőszakol rá Észtországra (szept. 28.), Lettországra (okt. 5.) és Litvániára (okt. 10.)
|
| 1939. okt. 11–14. | Finnország visszautasítja a szovjet segítségnyújtási szerződéstervezetet
|
| 1939. nov. 2. | az első bécsi döntés
|
| 1939. nov. 30. | Szovjetunió megtámadja Finnországot
|
| 1939. dec. 14. | Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből
|
| 1939 | a britek hatályon kívül helyezik az indiai alkotmányt
|
| 1940 | Mexikóban meggyilkolják Trockijt
|
| 1940 | nemzetiszocialista egypártrendszer Japánban
|
| 1940. márc. 12. | Finnország békekötésre és területek átengedésére kényszerül
|
| 1940. ápr. 9. | Németország megtámadja Dániát és Norvégiát
|
| 1940. máj. 10. | Németország megtámadja Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot, s támadásba lendül Franciaország ellen
|
| 1940. máj. 10. | Churchill koalíciós kormányt alakít Londonban
|
| 1940. máj. 14. | Hollandia kapitulál
|
| 1940. máj. 26–jún. 4. | a brit–francia haderő evakuálása Dunkerque-ből
|
| 1940. máj. 28. | Belgium kapitulál
|
| 1940. jún. 7. | a norvég kormány és a király elmenekül az országból, Quisling német bábkormányt alakít
|
| 1940. jún. 10. | Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak
|
| 1940. jún. 14. | a németek bevonulnak Párizsba
|
| 1940. jún.14–17. | a szovjetek elfoglalják Észtországot, Lettországot és Litvániát
|
| 1940. jún. 17. | Pétain marsall a francia kormány élére kerülve fegyverszünetet kér a németektől
|
| 1940. jún. 18. | Londonban De Gaulle tábornok vezetésévelmegalakul a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottság (Szabad Franciarszág)
|
| 1940. jún. 22. | a francia–német fegyverszünet aláírása
|
| 1940. jún. 28. | szovjet bevonulás Besszarábiába és Észak-Bukovinába
|
| 1940 | Szovjetunióhoz csatolják Litvániát (aug. 3.), Lettországot (aug. 5.) és Észtországot (aug. 6.)
|
| 1940. aug. 13. | az Anglia elleni légiháború kezdete
|
| 1940. aug. 30. | a második bécsi döntés
|
| 1940. szept. 12. | olasz támadás Egyiptom ellen
|
| 1940. szept, 15. | az angliai csata vége
|
| 1940. szept. 27. | Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi szerződést
|
| 1940. okt. 1. | német csapatok vonulnak be Romániába
|
| 1940. okt. 28. | olasz támadás Görögország ellen
|
| 1940. dec. 18. | Hitler aláírja a "Barbarossa" fedőnevű tervet a Szovjetunió elleni hadjáratról
|
| 1941. febr. | Líbiába érkezik Rommel Afrika-hadteste
|
| 1941. márc. 1. | német csapatok vonulnak be Bulgáriába
|
| 1941. márc. 25. | a jugoszláv kormány csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
|
| 1941. márc. 27. | Jugoszláviában megdöntik a németbarát kormányt
|
| 1941. ápr. 6. | Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot
|
| 1940. ápr. 10. | Horvátország kikiáltja függetlenségét
|
| 1941. ápr. 13. | Japán és a Szovjetunió semlegességi szerződést köt
|
| 1941. jún. 22. | Németország megtámadja a Szovjetuniót
|
| 1941. júl. 12. | Nagy-Britannia és a Szovjetunió együttműködési szerződést köt
|
| 1941. aug. 14. | meghirdetik az angol–amerikai Atlanti Chartát
|
| 1941. szept. 29. | a Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához
|
| 1941. okt. | Tozsó Hideki lesz Japán miniszterelnöke
|
| 1941. dec. 5–6. | Moszkvánál megállítják és visszaszorítják a német csapatokat
|
| 1941. dec. 7. | Japán támadás Pearl Harbor ellen
|
| 1941. dec. 8. | az USA és Nagy-Britannia hadat üzen Japánnak
|
| 1941. dec. 11. | Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak
|
| 1942. jan. 1. | Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Kína (Csang Kai-sek) aláírják az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát
|
| 1942. jan. | a Wannsee-konferencián a németek a zsidó-kérdés "végső megoldásáról" döntenek
|
| 1942. máj. 26. | Nagy-Britannia szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval
|
| 1942. máj. 30. | Köln bombázásával megindulnak a Németország elleni nagyszabású angolszász légitámadások
|
| 1942. jún. 3–7. | a japán flotta veresége a Midway-szigeteknél
|
| 1942. jún. 11. | az USA szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval
|
| 1942. aug. 19. | a sztálingrádi csata kezdete
|
| 1942. okt. 23. | a brit csapatok döntő támadása El-Alameinnél az észak-afrikai német–olasz haderő ellen
|
| 1942. nov. 4. | a brit csapatok El-Alameinnél áttörik a német állásokat
|
| 1942. nov. 8. | a szövetségesek észak-afrikai partraszállása
|
| 1942. nov. 11. | német és olasz csapatok szállják meg Dél-Franciaországot és Korzikát
|
| 1942. nov. 19. | Sztálingrádnál szovjet ellentámadás indul
|
| 1943. jan. 13. | Hitler meghirdeti a "totális háborút"
|
| 1943. jan.14–16. | a szövetségesek casablancai konferenciáján elfogadják a feltétel nélküli megadás elvének kizárólagos alkalmazását
|
| 1943. febr. 2. | a Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg leteszi a fegyvert
|
| 1943. ápr. 7–10. | Mussolini javasolja Hitlernek, hogy elképzeléseiket a világ új rendjéről foglalják egy ún. Európai Chartába, amely válasz lenne az Atlanti Chartára
|
| 1943. ápr. 13. | a németek feltárják a katyni tömegsírokat
|
| 1943. ápr. 19–máj. 16. | a varsói gettó felkelése
|
| 1943. máj. 1. | Szovjetunió csatlakozik a casablancai határozathoz
|
| 1943. máj. | angol-amerikai csapatok partraszállása Tuniszban
|
| 1943. máj. 13. | a német–olasz csapatok fegyverletétele Észak-Afrikában
|
| 1943. júl. 5. | a kurszki csata kezdete
|
| 1943. júl 10. | szövetséges partraszállás Szicíliában
|
| 1943. júl. 25. | Mussolini bukása, fordulat Olaszországban
|
| 1943. szept. 8. | Olaszország feltétel nélküli fegyverszünetet kér
|
| 1943. nov. 28–dec. 1. | a teheráni konferencia
|
| 1943. dec. 12. | szovjet–csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá Moszkvában
|
| 1943. dec. | Eisenhowert nevezik ki a partraszállás főparancsnokának
|
| 1943 | Tito létrehozza a jugoszláv ideiglenes kormányként tevékenykedő Nemzeti Felszabadítási Bizottságot
|
| 1943 | a Kommunista Internacionálé feloszlatása
|
| 1944. febr. 20. | nagyméretű légitámadások kezdődnek Németország ellen
|
| 1944. jún. 4. | a szövetségesek bevonulnak Rómába
|
| 1944. jún. 6. | a szövetségesek partraszállása Normandiában
|
| 1944. júl. 20. | merénylet Hitler ellen
|
| 1944. aug. 1–okt. 2. | a varsói felkelés
|
| 1944. aug. 19–25. | felkelés Párizsban, a francia csapatok bevonulnak a fővárosba
|
| 1944. aug. 23. | a román kiugrás, Antonescu letartóztatása
|
| 1944. aug. 25. | Románia hadat üzen Németországnak
|
| 1944. aug. 28. | a szövetségesek bevonulnak Párizsba
|
| 1944. aug. 29. | Szlovákiában felkelés robban ki
|
| 1944. aug. 30. | De Gaulle ideiglenes kormányt alakít Franciaországban
|
| 1944. aug. | az ENSZ létrehozását előkészítő konferencia Dumbarton Oaksban
|
| 1944. szept. 9. | Bulgária átállása, ami után a kommunisták vezette Hazafias Front kerül hatalomra
|
| 1944. szept. 11. | Triernél az amerikai hadsereg átlépi a német határt
|
| 1944. okt. 23–26. | a Fülöp-szigeteknél az amerikai flotta döntő győzelmet arat Japán felett
|
| 1944. dec. | német offenzíva az Ardennekben
|
| 1944 | polgárháború Görögországban
|
| 1945. jan. 1. | Lengyelországban szovjet támogatással létrehozzák az ún. lublini kormányt
|
| 1945. jan. 12. | Lengyelországban megindul a szovjet hadsereg döntő offenzívája
|
| 1945. febr.4–11. | a jaltai találkozó
|
| 1945. márc. | Tito koalíciós kormányt alakít Jugoszláviában
|
| 1945. márc. | Petru Groza vezetésével szovjetbarát kormány alakul Romániában
|
| 1945. ápr. 12. | Roosevelt halála
|
| 1945. ápr. 25. | az amerikai és szovjet katonák találkozása az Elbánál
|
| 1945. ápr. 28. | Mussolini kivégzése
|
| 1945. ápr. 30. | Hitler öngyilkossága
|
| 1945. ápr.–jún. | az ENSZ alapítókonferenciája San Franciscóban
|
| 1945. máj. 2. | a szovjet hadsereg elfoglalja Berlint
|
| 1945. máj. 8. | Németország kapitulációja
|
| 1945. máj. 12. | a német Közép Hadseregcsoport csehországi fegyverletételével véget ér a háború Európában
|
| 1945. jún. 26. | az ENSZ alapokmányának aláírása
|
| 1945. júl. | Attlee Munkáspártja győz a brit választáson
|
| 1945. júl. 17–aug. 2. | a potsdami értekezlet
|
| 1945. aug. 6. | atomtámadás Hirosima ellen
|
| 1945. aug. 9. | atomtámadás Nagasaki ellen
|
| 1945. aug. 9. | a szovjet csapatok Mandzsúriában megtámadják a japán hadsereget
|
| 1945. aug. | Korea felszabadul a japán uralom alól, de kettészakad
|
| 1945. szept. 2. | Japán kapitulációja
|
| 1945. szept. | a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltása
|
| 1945. okt. 11. | a Kuomintang (Csang Kai-sek) és a Kínai Kommunista Párt (Mao Ce-tung) szembefordulásával kirobban a harmadik kínai polgárháború
|
| 1945. nov. 20. | Nürnbergben összeül a háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Katonai Törvényszék |