Szólásmondás

Állandósult szókapcsolat; rokonságban van a szállóigével, a közmondással. Elhomályosult eredetű nyelvi képet tartalmaz, általában nem alkot teljes mondatot. Pl. fabatkát sem ér. Az író egyéni nyelvhasználata befolyásolja a szólásmondások mértékét és stilisztikai értékét. Pl. Nagy fába vágtuk a fejszénket..., de nem azért ám, hogy kegyelmetek az apró gallyait maguknak tördelgessék.

(Mikszáth Kálmán: Nemzetes uraimék).