Szillogizmus

Az érvelés logikai modelljének alapja. Következtetés, amely két előzményből (premisszából) jut a zárótételhez (konklúzióhoz). A premisszák egyike a főtétel (vagy tétel): pl. Minden ember halandó. A másik premissza az altétel (vagy eset): pl. István ember. A zárótétel (vagy eredmény): István halandó. A következtetésnek három fajtája van: induktív, deduktív és abduktív. A deduktív következtetés alkalmazása egy tétel és egy eset ismeretét kívánja meg, s ezekből következtetünk az eredményre. Az induktív következtetésben egy eredményből és egy esetből következtetünk a tételre, az abduktív következtetés alkalmazásával egy eredményből és egy tételből egy esetre. A deduktív következtetésben az általánosból következtetünk az egyesre. Fő típusai: kategorikus (a főtétel a megnevezett csoport minden tagjára vonatkozik), /pl. Az 1.a osztályban minden gyerek tud olvasni. Ezek a gyerekek az 1. a-ba járnak. Ezek a gyerekek mindannyian tudnak olvasni./; feltételes (a főtétel feltételes viszonyra vonatkozik),/ pl. Ha egy gyerek oklevelet kap, kitűnő tanuló. Gábor oklevelet kapott. Gábor kitűnő tanuló./; szétválasztó (a főtétel választási lehetőséget tartalmaz) /pl. Az iskolában angolt vagy németet tanulhatsz. Ebben az évben hiányzik az angoltanár. Az iskolában németet lehet tanulni./