Reddíció
(lat. redditio)
Ismétléses retorikai alakzat, szintaktikai, szemantikai vagy metrikus zárójelet képez. Nemcsak szavak, hanem szószerkezetek is alkothatják. Képlete: (a...
...a) Pl.: A te kezedet emendállyad; melyet akármint mossad vizzel, de ki nem szapullod belőlle az ártatlan vért, melyben kezedet mostad.
(Pázmány Péter: Isteni igazságra vezérlő kalauz);
Fortuna szekerén okosan ülj,
Úgy forgasd tengelyét, hogy ki nem dülj:
Ha szépen vezetett,
Ha miben kedvezett,
Meg ne örülj:
Fortuna szekerén okosan ülj. (Faludi Ferenc: Forgandó szerencse);
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
‘S képzelmeim’ édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért. (Vörösmarty Mihály: Ábránd);
Szállani, szállani, szállani egyre
Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre,
Röpülj hajóm,
Szállani, szállani, szállani egyre. (Ady Endre: Új vizeken járok).