Párhuzam
Két, egymással összefüggő gondolat hasonló szerkezetű megfogalmazása. A szövegösszefüggést strukturális szinten biztosító nyelvi elem. Pl:
A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát; nem azért, hogy szaggassa, hanem hogy oltalmazza. Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat.
(Pázmány Péter: A fiaknak istenes nevelésérűl); Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztűlömlő emlékezet teszi egésszé, folyvásttartóvá, napról-napra gazdagabbá. Törűld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg...
(Kölcsey Ferenc: Mohács); Elhull a virág, eliramlik az élet...
(Petőfi Sándor: Szeptember végén).