Parafrázis

(gör. lat.) 'hozzámondás, kifejtés, körülírás'

Átdolgozás, átfogalmazás. A szemantikai azonosság egyik eszköze. Parafrázis az egynyelvű szótárak értelmezést adó szócikke is, és egy irodalmi mű tartalmilag hű átírása az értelmezés, a népszerűsítés szándékával, vagy valamilyen művészi hatás elérése céljából. Rokon a szinonímiával, valójában nem a szó, hanem a mondat szintjén érvényesülő egyfajta helyettesítés. Gyakran megváltozik általa a műfaj s a terjedelem, pl. az eposzok elbeszélésekké való prózai átírásakor. Az antik retorikusok gyakran versengés szándékával ültették át a prózai szövegeket versre, vagy a költői szövegeket prózára. Később előtérbe került a népszerűsítő szándék, pl. a Biblia zsoltárainak átírása a reformáció korában. Létjogosultságát a XX. sz.-ban az irodalom és a nyelvelmélet több irányzata is vitatja. Az amerikai újkritikusok a költői szöveg megbonthatatlanságával érvelnek, a nyelvészek, a stílustanok a nyelvi gazdaságosság elvére hivatkoznak Tágabb értelemben minden szabad átköltés, fordítás parafrázis.