A gesta (latin gesta rerum, res gestae, 'viselt dolgok') latin nyelvű, középkori történeti műfaj. Az egyházi-kolostori feljegyzésekkel szemben az udvari-nemzeti történetírást képviseli. A mondákba vezető régmúlt ábrázolása után a közelmúltat hitelesebben, krónikaszerűbben mutatja be. Ennek ellenére a krónikával és az évkönyvvel szemben kisebb a hitelességigénye, tudatosan vegyíti a valóságot és a költészetet. A magyar történetírás legfontosabb középkori emlékei Anonymus Gesta Hungarorum, 1200 k. és Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum, 1282-83 k. című munkái.