Godot-ra várva (1952)
En attendant Godot (1952)
Waiting for Godot (1956)
Estragon - Hova megyünk?
Vladimir - Nem messzire.
Estragon - De, de, menjünk minél messzebb innét!
Vladimir - Nem mehetünk.
Estragon - Miért nem?
Vladimir - Hogy Godot-ra várjunk.
Estragon - Persze, persze. (Szünet) Nem jött el?
Vladimir - Nem.
Estragon - És most már nagyon késő van.
Vladimir - Éjszaka.
Estragon - És ha hagynánk a fenébe? (Szünet) Ha hagynánk a fenébe?
Vladimir - Megbüntetne bennünket. (Csend. A fát nézi) Egyedül a fa él. (II.)
(Ford.: Kolozsvári Grandpierre Emil)
Estragon - Où irons-nous?
Vladimir - Pas loin.
Estragon - Si si, allons-nous-en loin d’ici!
Vladimir - On ne peut pas.
Estragon - Puorquoi?
Vladimir - Il faut revenir demain.
Estragon - Pour quoi faire?
Vladimir - Attendre Godot.
Estragon - C’est vrai. ( Un temps.) Il n’est pas venu?
Vladimir - Non.
Estragon - Et maintenant il est trop tard.
Vladimir - Oui, c’est la nuit.
Estragon - Et si on le laissait tomber? ( Un temps.) Si on le laissait tomber?
Vladimir - Il nous punirait. ( Silence. Il regarde l’arbre.) Seul arbre
vit. (II.)
Estragon - Where shall we go?
Vladimir - Not far.
Estragon - Oh yes, let’s go far away from here.
Vladimir - We can’t.
Estragon - Why not?
Vladimir - We have to come back tomorrow.
Estragon - What for?
Vladimir - To wait for Godot.
Estragon - Ah! ( Silence.) He didn’t come?
Vladimir - No.
Estragon - And now it’s too late.
Vladimir - Yes, now it’s night.
Estragon - And if we dropped him? ( Pause.) If we dropped him?
Vladimir - He’d punish us. ( Silence. He looks at the tree.) Everything’s dead but the tree. (II.)