Quintus Horatius Flaccus (Kr. e. 65-8)


Ódák
Carmina

Thaliarchushoz
Ad Thaliarchum

Holnap mi lesz majd? azt ne kutasd! A sors
ahány napot nyújt, vedd nyereség gyanánt,


(I. 9. 13-16. sor)

(Bede Anna fordítása)


Quid sit futurum cras, fuge quaerere, et
quem Fors dierum cumque dabit, lucro


(I. 9. 13-16. sor)

Leuconoéhoz
Ad Leuconoen

Kedves, csak ne kutasd, tudni tilos, hogy nekem és neked
mit szántak, mi jövőt isteneink.
(I. 11. 1-2. sor)

(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)


Tu ne quaesieris, scire nefas, quem mihi, quem tibi
finem di dederint, Leuconoe.
(I. 11. 1-2. sor)

Licinus Murenához
Ad Licinium Murenam

Akinek szívében arany közép tart
súlyegyent, azt nem nyomorítja rozzant
putri szennye, nem nyomorítja bántó

(II. 10. 5-8. sor)

(Szabó Lörinc fordítása)


Auream quisquis mediocritatem
diligit, tutus caret obsoleti
sordibus tecti, caret invidenda

(II. 10. 5-8. sor)

A mértékletesség dícsérete
Ad chorum virginum et puerorum

Gyűlölve mondom: hátra, hitetlenek!
Oltári csöndet! Még soha nem dalolt


(III. 1. 1-4. sor)

(Illyés Gyula fordítása)


Odi profanum volgus et arceo.
Favete linguis: carmina non prius


(III. 1. 1-4)

A rómaiakhoz
Ad amicos

Szép és magasztos halni ezért: haza!
(III. 2. 13. sor)

(Illyés Gyula fordítása)


Dulce et decorum est pro patria mori!
(III. 2. 13. sor)

Melpomenéhoz
Ad Melpomenen

Áll ércnél maradóbb művem, emelkedett
emlékem, s magasabb, mint a királyi sír,
és sem kapzsi vihar, sem dühös északi
szél nem döntheti már földre, se számtalan

évek hosszu sora, sem rohanó idő.
Meg nem halhatok én teljesen.
(III. 30. 1-6. sor)

(Devecseri Gábor fordítása)


Exegi monumentum aere perennius
regalique situ pyramidum altius,
quod non imber edax, non Aquilo impotens
possit diruere aut innumerabilis

annorum series et fuga temporum.
Non omnis moriar.
(III. 30. 1-6. sor)
A szatírák első könyve
Sermonum liber prior

rólad szól a mesém:
(I. 69-70. sor)

(Ford.:Horváth István Károly)



fabula narratur (...)
(I. 69-70. sor)
Az episztolák második könyve
Epistularum liber alter

s pór népét Latiumnak művészetre kapatta.
(I. 156-157. sor)

(Illyés Gyula fordítása)



intulit agresti Latio (...)
(I. 156-157. sor)
Ars poetica
De arte poetica

Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla
és mit nem.
(III. 38-40)

(Illyés Gyula fordítása)



viribus, et versate diu, quid ferre recusent,
quid valeant umeri.
(III. 38-40)