Ódák
Carmina
Thaliarchushoz
Ad Thaliarchum
Holnap mi lesz majd? azt ne kutasd! A sors
ahány napot nyújt, vedd nyereség gyanánt,
s a táncot és édes szerelmet
meg ne tagadd fiatal-magadtól.
(I. 9. 13-16. sor)
(Bede Anna fordítása)
Quid sit futurum cras, fuge quaerere, et
quem Fors dierum cumque dabit, lucro
adpone, nec dulcis amores
sperne puer, neque tu choreas.
(I. 9. 13-16. sor)
Leuconoéhoz
Ad Leuconoen
Kedves, csak ne kutasd, tudni tilos, hogy nekem és neked
mit szántak, mi jövőt isteneink.
(I. 11. 1-2. sor)
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
Tu ne quaesieris, scire nefas, quem mihi, quem tibi
finem di dederint, Leuconoe.
(I. 11. 1-2. sor)
Licinus Murenához
Ad Licinium Murenam
Akinek szívében arany közép tart
súlyegyent, azt nem nyomorítja rozzant
putri szennye, nem nyomorítja bántó
(II. 10. 5-8. sor)
(Szabó Lörinc fordítása)
Auream quisquis mediocritatem
diligit, tutus caret obsoleti
sordibus tecti, caret invidenda
(II. 10. 5-8. sor)
A mértékletesség dícsérete
Ad chorum virginum et puerorum
Gyűlölve mondom: hátra, hitetlenek!
Oltári csöndet! Még soha nem dalolt
dalt zengek én, a Múzsa papja
ifju szüzek s fiuk új hadának.
(III. 1. 1-4. sor)
(Illyés Gyula fordítása)
Odi profanum volgus et arceo.
Favete linguis: carmina non prius
virginibus puerisque canto.
(III. 1. 1-4)
A rómaiakhoz
Ad amicos
Szép és magasztos halni ezért: haza!
(III. 2. 13. sor)
(Illyés Gyula fordítása)
Dulce et decorum est pro patria mori!
(III. 2. 13. sor)
Melpomenéhoz
Ad Melpomenen
Áll ércnél maradóbb művem, emelkedett
emlékem, s magasabb, mint a királyi sír,
és sem kapzsi vihar, sem dühös északi
szél nem döntheti már földre, se számtalan
évek hosszu sora, sem rohanó idő.
Meg nem halhatok én teljesen.
(III. 30. 1-6. sor)
(Devecseri Gábor fordítása)
Exegi monumentum aere perennius
regalique situ pyramidum altius,
quod non imber edax, non Aquilo impotens
possit diruere aut innumerabilis
annorum series et fuga temporum.
Non omnis moriar.
(III. 30. 1-6. sor)
A szatírák első könyve
Sermonum liber prior
Te nevetsz? A nevet kicserélve, azonnal
rólad szól a mesém:
(I. 69-70. sor)
(Ford.:Horváth István Károly)
quid rides? Mutato nomine de te
fabula narratur (...)
(I. 69-70. sor)
Az episztolák második könyve
Epistularum liber alter
Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország,
s pór népét Latiumnak művészetre kapatta.
(I. 156-157. sor)
(Illyés Gyula fordítása)
Graecia capta ferum victorem cepit, et artis
intulit agresti Latio (...)
(I. 156-157. sor)
Ars poetica
De arte poetica
Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók!
Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla
és mit nem.
(III. 38-40)
(Illyés Gyula fordítása)
Sumite materiam vestris, qui scribitis, aequam
viribus, et versate diu, quid ferre recusent,
quid valeant umeri.
(III. 38-40)