Makszim Gorkij (1868-1936)
Максим Горький (1868-1936)


Éjjeli menedékhely (1902)
На дне (1902)
Az ember szabad... Mindenért maga fizet: hitért, hitetlenségért, szerelemért, okosságért. Az ember mindenért maga fizet, s ezért az ember - szabad! Az ember az igazság! (...) Csak az ember létezik, minden egyéb - csak az ő kezének és agyának alkotása! Em-ber! Ez gyönyörű, ez büszkén... hangzik! Em-ber! Tisztelni kell az embert! Nem sajnálni... Nem megalázni a sajnálkozással... Tisztelni kell!
(Szatyin, IV.)

(Ford.: Gábor Andor)


Человек - свободен... он за все платит сам: за веру, за неверие, за любовь, за ум - человек за все платит сам, и потому он - свободен!... Человек - вот правда! (...)
Существует только человек, все же остальное - дело его рук и его мозга! Чело-век! Это - великолепно! Это звучит ... гордо! Че-ло-век! Надо уважать человека! Не жалеть... не унижать его жалостью... уважать надо!
(Сатин, IV.)