| 962 | Német-római Császárság megalakulása. I. Ottó lesz a császár
|
| 963 | Az első jelentős kolostor
|
| 965 | Harald dán uralkodó felveszi a kereszténységet
|
| 966 | A lengyel Mieszkó Rómához csatlakozik
|
| 970 | a magyarokat megverik Bizáncnál
|
| 970 | Géza fejedelem kerül a magyar trónra
|
| 973 | meghal I. Ottó. Utódja II. Ottó
|
| 980 | I. Vlagyimir uralkodása
|
| 982 | Vörös Erik Grönlandon
|
| 987 | Capet Hugó kerül a francia trónra. A Karoling-dinasztiát felváltja a Capeting-dinasztia (–1328)
|
| 988 | I. Vlagyimir felveszi a keresztény hitet
|
| 992 | I. Boleslav lengyel fejedelem uralkodása
|
| 993 | Delhi alapítása
|
| 995 | Olaf svéd király felveszi a keresztény hitet
|
| 997 | meghal Géza fejedelem. Utódja I. István (–1038)
|
| 1000 körül | a vikingek Amerikába kóborolnak
|
| 1000 | I. Istvánt királlyá koronázza II. Szilveszter pápa
|
| 1002 | II. Henrik uralkodásának kezdete (–1024)
|
| 1008 | Olaf svéd király lesz (995-1022)
|
| 1015 | meghal I. Vlagyimir
|
| 1018 | Nagy Knut uralkodása
|
| 1019 | Bölcs Jaroszlav uralkodásának kezdete (–1054)
|
| 1024 | meghal II. Henrik. Utódja II. Konrád (–1039)
|
| 1024 | trónra kerül I. (Vitéz) Boleslav lengyel király
|
| 1025 | meghal I. Boleslav
|
| 1030 | II. Konrád megtámadja a Magyar Királyságot
|
| 1032 | a Burgund Királyság a Nyugatrómai Birodalom része lesz
|
| 1035 | meghal Knut
|
| 1038 | meghal I. István. Utódja Orseolo Péter lesz
|
| 1041 | a Cseh Királyság német hűbér lesz
|
| 1041 | Aba Sámuel a magyar trónon
|
| 1042 | normann uralom dél-Itáliában
|
| 1046 | meghal Orseolo Péter I. András kerül a trónra
|
| 1054 | meghal Bölcs Jaroszlav. Végleges szakadás a két egyház között.
|
| 1055 | Szeldzsuk uralom Bagdadban
|
| 1056 | IV. Henrik német-római császár lesz (– 1105)
|
| 1059 | lateráni zsinat
|
| 1060 | meghal I. András utóda I. Béla
|
| 1061 | a normannok meghódítják Szicíliát
|
| 1061 | Almoravida-dinasztia uralkodásának kezdete
|
| 1063 | meghal I. Béla
|
| 1064 | Salamon kerül a magyar trónra
|
| 1066 | Hódító Vilmos elfoglalja az Angol Királyságot
|
| 1071 | Manzikert mellett a szeldzsukok legyőzik a bizánci császárt
|
| 1073 | VII. Gergelyt választják pápának (–1085)
|
| 1075 | VII. Gergely és a Római Birodalom között invesztúra harc kezdődik (–1122)
|
| 1076 | IV. Henrik megfosztja VII. Gergely pápát a hatalmától, válaszul a pápa kiátkozza.
|
| 1077 | IV. Henrik megalázkodik a pápa előtt.
|
| 1077 | A szeldzsukok elfoglalják Palesztinát és Jeruzsálemet
|
| 1077 | meghal I. Géza. Utódja Szent László (–1095)
|
| 1081 | I. Alexiosz Komnenosz a Komnenosz-dinasztia megalapítója lép a bizánci trónra (–1118)
|
| 1082 | az Almoravidák elfoglalják Algírt (–1152)
|
| 1083 | I. István és fia Imre, valamint Gellért püspök szentté avatása
|
| 1085 | VI. Alfonz, León és Kasztília királya elfoglalja a móroktól Toledót.
|
| 1085 | a szeldzsukok elfoglalják Szíriát és Antiochiát
|
| 1085 | meghal VII. Gergely pápa
|
| 1087 | meghal Hódító Vilmos
|
| 1091 | a horvát Tirpinirek kihalása után Szent László fia Álmos herceg lép a Horvát Királyság trónjára.
|
| 1095 | meghal Szent László. Utódja I. (Könyves) Kálmán (–1116)
|
| 1096 | az első keresztes hadjáratok (–1099)
|
| 1102 | Könyves Kálmánt horvát királlyá választják
|
| 1105 | V. Henrik lemondatja IV. Henriket (–1125)
|
| 1116 | meghal Könyves Kálmán. Utódja II. István
|
| 1122 | A wormsi konkordátum V. Henrik és II. Callixtus pápa között az invesztitúra jogok gyakorlásáról
|
| 1125 | meghal V. Henrik
|
| 1127 | a szicíliai királyság felemelkedése
|
| 1130 | megalakul a Szicíliai Királyság
|
| 1131 | meghal II. István. Utódja II. (Vak) Béla (–1141)
|
| 1138 | III. Konrád személyében a Hohenstauf-dinasztia lép trónra a Nyugatrómai Birodalomban (–1254)
|
| 1139 | megalakul a Portugál Királyság
|
| 1141 | II. Béla halála után II. Géza kerül a magyar trónra
|
| 1147 | a Welf-dinasztia uralma Angliában. Oroszlán Henrik II. keresztes hadjárata (–1149)
|
| 1151 | Nemanja István megalapítja a Szerb Királyságot
|
| 1152 | meghal II. Konrád. Utódja I. (Barbarossa) Frigyes
|
| 1154 | II. Henrik, Anjou grófja, a Plantagenet-dinasztia tagjaként kerül az angol trónra (–1189)
|
| 1155 | Írországot a pápa az angol királynak adja
|
| 1156 | Ausztria a Nyugatrómai Birodalom része lesz
|
| 1157 | a Szeldzsuk Szultánság széthullása
|
| 1162 | I. (Barbarossa) Frigyes lerombolja Milánót
|
| 1162 | meghal II. Géza utódja III. István
|
| 1170 | II. Henrik angol király kivégezteti Becket Tamás canterbury érseket
|
| 1172 | III. Béla kerül a magyar trónra
|
| 1176 | Barbarossa Frigyes veresége III. Sándor pápától
|
| 1180 | megalakul a Szerb Fejedelemség
|
| 1180 | II. Fülöp Ágost lép a francia trónra (–1223)
|
| 1185 | kihal a Komnénosz-dinasztia. Utód: Angelosz-dinasztia. Szétesik a bizánci állam
|
| 1189-92 | III. keresztes háború
|
| 1189 | meghal II. Henrik. Utódja Oroszlánszívű Richárd
|
| 1190 | meghal Barbarossa Frigyes Utódja VI. Henrik
|
| 1196 | meghal III. Béla. Utódja Imre (–1204)
|
| 1197 | meghal VI. Henrik.
|
| 1198 | III. Ince pápasága
|
| 1199 | meghal Oroszlánszívű Richárd. Örököse Földnélküli János.
|
| 1201 | a német lovagok megalapítják Rigát
|
| 1202 | a IV. keresztes hadjárat
|
| 1204 | a keresztesek elfoglalják Konstantinápolyt
|
| 1204 | meghal Imre. Utódja III. László (–1205)
|
| 1205 | II. András lép a magyar trónra
|
| 1206 | Dzsingisz kán hatalomra kerül
|
| 1222 | II. Frigyes trónra lépése
|
| 1222 | II. András kiadja az I. Aranybullát
|
| 1223 | meghal II. Fülöp Ágost, utódja VIII. Lajos
|
| 1226 | meghal VIII. Lajos, utódja IX. Lajos (–1270)
|
| 1227 | meghal Dzsingisz kán
|
| 1227 | IX. Gergely lesz az új pápa
|
| 1228 | meghal II. István szerb király
|
| 1231 | IX. Gergely pápasága alatt teret nyer az inkvizíció
|
| 1235 | meghal II. András utódja IV. Béla
|
| 1235 | Julianus barát megtalálja Magna Hungariában az ott maradt magyar törzseket
|
| 1240 | Batu kán elfoglalja Kijevet
|
| 1240 | Alexander Nyevszkij legyőzi a svédeket
|
| 1241 | a leignitzi csata
|
| 1241 | a muhi csata
|
| 1245 | az I. lyoni zsinat
|
| 1250 | meghal II. Frigyes |