A magyar romantika vezéralakja. Első nagy költői sikere a Zalán futása (1823) honfoglalási eposza, amelyben már megmutatkozik nemzetébresztő eszmeisége, a múlt példaértékűsége. Kisebb elbeszélő költeményei is gyakran fordulnak a történelmi múlthoz (Cserhalom, 1825). A romantika ezen megjelenési ága mellett a tündérromantikában is kiemelkedőt alkotott. A Csongor és Tünde (1831) filozofikus drámai költeménye mellett ide tartozik a Tündérvölgy (1826) és a Délsziget (1826) mesébe, álomba menekülése. Politikai hitvallásának egyik legmagasabb szintű esztétikai összefoglalása a Szózat (1836). A romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott.