A háború után a Magyar Rádió dramaturgja. Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott, hangjátékokat fordított, írt (A Valencia-rejtély, 1945). Kényszerű hallgatása a Hajnali háztetők című regénye 1957-es megjelenésével ért véget. Újraírja az Iskola a határon regényét (1959). Az egyetlen hosszabb műve az említett regénye ikerdarabjaként készült Buda (1993). Sajátos írói látása az élet és művészet, a tényleges és a kitalált egymással való helyettesítésének, az események szeszélyes rendjének érzékeltetése.