Corneille és Molière mellett a legnagyobb színpadi szerző. A Port-Royal kolostor janzenista hagyományait követő, valamint a görög klasszikusokon nevelkedő szerző egyetlen vígjátéka A pereskedők. Hét világi tragédiáját, köztük a leghíresebb az idősödő asszonynak válasz nélkül maradt, s bosszúvá aljasuló szenvedélyét bemutató Andromachét (1667) és a Phaedrát (1677), valamint két vallásos darabját (Esther, Athalie, 1691) ma is sikerrel játszák. A hely-idő-cselekmény hármas egysége Racine-nál vált egyértelművé, a cselekmény egyszerűsödött, központosítottá vált.