Sorpár

A minimális versszak a sorpár. Kedvelt volt a régi angol irodalomban, a Shakespeare-szonett végén is szerepel; a magyar irodalomban Juhász Gyula alkalmazta előszeretettel. Sajátos sorpár a disztichon és az epodus (két különböző hosszúságú, pl. 6-os és 4-es jambikus sor, ld. Horatius verseit), de ezek általában nem képeznek önmagukban versszakot.

Például:
Hálót fon az est, a nagy barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.
Juhász Gyula: Tiszai csönd
Unta rideg, nőtlen létét a hexameter, s hű
    társul választá a deli pentametert.

Szemere Miklós: Híres Hexameter