A minimális versszak a sorpár. Kedvelt volt a régi angol irodalomban, a Shakespeare-szonett végén is szerepel; a magyar irodalomban Juhász Gyula alkalmazta előszeretettel. Sajátos sorpár a disztichon és az epodus (két különböző hosszúságú, pl. 6-os és 4-es jambikus sor, ld. Horatius verseit), de ezek általában nem képeznek önmagukban versszakot.
Például: |
---|
Hálót fon az est, a nagy barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. |
Tiszai csönd | :
Unta rideg, nőtlen létét a hexameter, s hű
|
Híres Hexameter | :