Verstani lexikon > Egyedi hangsúlyos versszerkezetek; Műfaji lexikon, Retorikai lexikon

Kanásztánc-ritmus

A kanásztánc-ritmus népi eredetű forma, a XVIII. században a műköltészet is magáévá tette. Ritmusa hangsúlyos, a sorok három (ill. a harmadikat kis ütemre bontva: négy) üteműek, eredeti osztása: 4|4||6.

Például:
A szép fényes katonának / Arany gyöngy élete,
Csillog villog mindenfelől / Jó vitéz fegyvere
[...]
Amade László népdallá lett verse (a költő a metszet utáni egységet külön sorba írta).


A kanásztánc egy másik változatában a 2. és a 3. ütem szótagszáma csökken, így a vers képlete négyütemű 13-as lesz:

Például:
Megismerni a kanászt cifra járásáról 3|2||4|2


E népdal második sora azonban már az első képlet szerint alakul:

Például:
Űzött-fűzött bocskoráról s tarisznyaszíjáról.
 4|4||4|2 (vagy 4|4||3|3)

Például:
Huszárgyerek, huszárgyerek, szereti a táncot,
Az oldalán, az oldalán csörgeti a kardot.
Ha csörgeti, hadd csörgesse, pengjen sarkantyúja;
Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója.
Verbunkos
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva,
Indulnak már a tüzérek messze a határba.
Katonadal
Odamene jó lovag, bús-haragos Pázmány,
Lépte alatt nyög a föld, csikorog a márvány.
 3|2||4|2
3|2||4|2
Arany János: Pázmán lovag 2.
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhődte már e nép
a múltat s jövendőt!
Kölcsey Ferenc: Hymnus
A vers periódusa kétsoronként: 4|3||6