Hipotipózis

(gör.) 'ábrázolás'

Retorikai gondolatalakzat, amelyben az egybefüggő egészt részleteiben, szemléletesen festi le az író. Pl.

Óriási fájdalom, mit egy költő lelke el tud viselni. Világ minden balzsama nem képes azt megenyhíteni. Cseppenként szívja ki vérét, cseppenként tölt helyébe lelkesítő mérget az üldöző démon, a költészet démona; s mint a mesék rossz szelleme, mely vérrel írt szerződésben kötelezé le a lelkeket egy élet örömei által az örök kárhozatnak, úgy csábítja ez örök hatalmú szellem túlvilági gyönyörökre, kiket bűvkörébe vont, élethosszú szenvedések által. Boldogtalan ő, mint ki egy képbe szeret, melyet álmában látott, s aztán örökké álmodni szeretne. Pedig az örök álmodásnak neve: halál.