Epanafora
Az anafora egyik változata, ugyanazon mondat kisebb egységeinek (tagmondatok, szószerkezetek) élén megjelenő szóismétlés, azonos mondattani funkcióval; pl. Holt asszonyok, holt lányok kelnek útra,
Olyan gyötrelemédes, oly mesés
ez a fehér, mosolygó temetés.
(Kosztolányi Dezső: Fehér temetés);
Annyi jaj
fullaszt, annyi rém tör rám, annyi árny (Szabó Lőrinc: Ezer határon túl);
...befolyt a délután,
befolyt a nap, s az alkalom.
Befolyt a perc, befolyt a rét,
befolytak mind a jegenyék,
befolyt a tó, befolyt az éj. (Nemes Nagy Ágnes: Ne csukd be még).