(fr.) 'átlépés, áthajlás, átkötés, tranzíció'
Az a poétikai jelenség, amikor az egyik verssorban kezdődő mondat tovább folytatódik a következő sorban, esetleg sorokban. Ezáltal a költemény nyelvi és metrikai tagolása eltér. Átvetésnek nevezzük, ha az áthajló mondat a sor elején ér véget. Hátravetés az, ha a mondat a sor végén kezdődik. Sajátos esete az enjambement-nak, amikor az áthajló sor egy újabb versszakban folytatódik (szakaszugrás), és az, amikor mindössze egy szótag kerül át az új sorba (szóáthajlás). Pl. Számtalan csoda van, de az
embernél jelesebb csoda nincs.