A megszerkesztett mikro- és makroszerkezeti egységek lineáris összekapcsolódása és a nagyobb nyelvi egységbe való beillesztésük; a beszerkesztettség által épül a szöveg. A beszerkesztettség jelei, kifejezőeszközei: a komponensek sorrendje, a kötőszók és az utalások. A szónoki beszéd szempontjából figyelembe veendő az a szituáció, amelyben elhangzik a szöveg. A Deme-féle funkcionális elmélet szerint maga a szöveg a szituáció, a közös tudati tartalék (előzmények, előismeretek) és a közös nyelvűség függvényében áll, vagyis ezekbe beszerkesztett. Így tehát a megszerkesztettségben a többszörös beszerkesztettség érvényesül. A be nem szerkesztett nyelvi egységek szétesetté, zavarossá teszik a szöveget.