Agrammatikus szöveg
A szövegalkotásban érvényesülő grammatikai szabályokat tudatosan megsértve, a szabályok figyelmen kívül hagyásával alkotott szöveg. Hiányoznak belőle a szövegösszefüggéshez nélkülözhetetlen toldalékok, esetleg szavak, az értelmezés szempontjából fontos központozás. 1. A köznyelvben és a beszélt nyelvben is gyakran előfordul agrammatikus névelőhiány, pl.
Fűre lépni tilos!
2. A költészetben az archaizálás eszközeként fordulhat elő, pl. De álom, képzelem
kerített részeken
nagyobb erő hadaknál,
válva gondolatra
egymást vágyva tartja
Szabadka és Kolozsvár.
(Csiki László: Szakadozott ének) 3. Az avantgárdban, a modern irodalomban pl. Ahogy most itt a fák alatt megyek
oly sokszor ment a fák alatt veled
elmenni itt a fák alatt szeret
a fák alatt magányát ismered
ha sírna most a fák alatt veled
mint akkor itt a fák alatt szemed
elment a nap a fák alatt meleg
a korhadás a fák alatt leled...
(Borbély Szilárd: A fák alatt); A föld oly kék mint egy narancs
Nincs tévedés a szavak nem hazudnak
Nem engednek dalolni többé
A csókoknak kell megegyezniük
A bolondoknak a szerelemmel
Az ő jegygyűrű-szája
Minden titok minden mosoly
S megbocsájtás milyen ruhája kell hogy meztelennek lássuk őt.
(Paul Éluard: A föld oly kék...)