A szatírjáték (görög szatürikon drama 'szatírcselekvés') komikus tárgyú ókori görög színjátékfajta. Eredetileg Dionüszoszt és kíséretét, a félemberi-félállati szatírokat ábrázolta, megteremtője Pratinasz. A formában a komikum az uralkodó, melynek forrása isteni lények vagy mitikus hősök találkozása a szatírokkal, akik elrabolják a lányokat, fiúszerelmeik vannak, szörnyekkel vagy hősökkel verekednek. A szatírjátékot a színpadon pantomim táncok formájában adták elő: a főszereplő mondanivalóját gesztusokkal, mimikával, tánccal fejezte ki. A táncok történéseit gunyoros előadásmódban narrátor közvetítette. A jeleneteket karének választotta el egymástól, amelyet a szatírkar adott elő mimikus gesztusok és táncok kíséretében. A szatírjátékok csak töredékekben maradtak fenn, egyetlen kivétel Euripidész Küklopsz című színjátéka.