A rémdráma a szórakoztató és kalandirodalom egyik válfaja. Mindig a korízlés határozza meg, s épp ezért nagyon viszonylagos műfajfogalom. Általában olyan drámai művet értünk alatta, amely a színpadi hatásvadászat legalantasabb eszközeit sűrítetten és öncélúan alkalmazza, a kínzást, a vérontást nyílt színen, természethűen utánozza. (A kifejezést leginkább gúnyos, elítélő értelemben alkalmazták). Ide sorolhatók Fr. Beaumont, J. Fletcher, Ph. Massinger, J. Ford, V. Weber művei. Ezeknek hatása érződik Katona József ifjúkori alkotásain, pl. A borzasztó tornyon, 1812.