A misztériumjáték (görög müsztérion 'rejtély' 'titok') a liturgikus drámákból kibontakozó késő középkori vallásos színjáték, mely ó- és újszövetségi, néha apokrif evangéliumokból merített jeleneteket dolgozott fel. A 13-14. században a játékok kikerültek a templomból a főtérre, a piactérre és nemzeti nyelvűvé váltak. A karácsonyi és a húsvéti játékok mellé újabb tárgyak járultak, melyeknek már nem volt liturgikus eredetük. A misztériumjátékokat a városi polgárság adta elő a papság és iskolamesterek közreműködésével. Az előadások terjedelme és stílusa a színpadformától is függött: leghosszabbak a szimultán színpadon lejátszódó francia és német misztériumok; a mozgószínpadnál (szekérszínpadnál) a dráma jelenetekre bomlott fel. A nemzeti nyelvű misztériumok többnyire verses formájúak.