A katonadal, katonaének a háborús irodalom műfaja, a hivatásos irodalom és a népköltészet egyaránt ismeri. Típusai nem határolódnak el élesen egymástól; harcias, búcsúztató, sorozó, vidám-mulató, szerelmes, vallásos stb. tartalmak vegyülnek néha két-három versszakban. Formailag a strofikus dalforma jellemzi, az azonos szerkezetű strófákat gyakran refrén zárja le. A műfaj népköltészeti eredetű, de sokban gazdagította a műköltészet is, főleg a középkori vitézi énekek. A műfaj magyarországi virágzása a 16. századra jellemző, nagyszabású lírai megoldásai Balassi Bálint vitézi katonaénekei (A végek dicsérete).