A gyászdal a panaszdal egyik alműfaja, amely a szeretett vagy tisztelt személy (vagy istenség) halála miatti megrendülést fejezi ki. A költészet legrégebbi formái közé tartozik. A népköltészetben két műfaját szokás megkülönböztetni. Az egyik a hátramaradottak siratóéneke, ami a műköltészetben is megjelenik (García Lorca Torreádor-sirató; Janus Pannonius Siratóének anyjának, Borbálának halálára; Vörösmarty Kis gyermek halálára, 1824; József Attila Kései sirató, 1935;Szabó Lőrinc A huszonhatodik év, 1957; Zelk Zoltán Sirály; Pilinszky János Harbach 1944). A gyászdal másik alműfaja a búcsúztató, amely a halott nevében megszólaló, a hátramaradottaktól búcsút vevő helyzetdal.