A farsangi játék farsang idején előadott színjáték, álarcos-jelmezes felvonulás, alakoskodás. A farsangi népi színjátékok Európa-szerte elterjedtek, s az ősi termékenységrítusokból származnak. A bohózat mellett a humanisták által divatba hozott antikizáló mitológiai és történelmi tárgyú drámai jelenetek is előtérbe kerültek. H. Sachs farsangi játékai közül néhány még ma is színpadképes. A farsangi játék mint önálló műfaj a 17. században megszűnt, de a jelmezes-álarcos farsangi felvonulások napjainkig fennmaradtak. Magyarországon az – iskolai színjátszás keretében – szintén farsangkor adtak elő bohózatokat. E műfaj jellegzetes példája a Bachus, melyet Sátoraljaújhelyen a pálosok iskolájában adtak elő 1765-ben, és a minoriták iskolai bohózata, a Borka asszony és György deák.