A farce (francia 'töltelék') francia vígjáték, bohózat. Virágkorát a 14-16. században élte, kezdetben a nagyobb lélegzetű (többnyire vallásos tárgyú) misztériumok, moralitások, sottie-k komikus, nemegyszer durva, trágár hangú betéteit nevezték így, később ezek a betétek köz-, ill. utójátékká váltak, majd egyre világibb tartalommal önálló játékokká fejlődtek. Ezek rövid, csattanóra kihegyezett, számos helyzetkomikumi ötletre épülő, népi fordulatokat bőséggel alkalmazó realisztikus jelenetek, gyakran durva és trágár tréfák lettek. A farce cselekményének középpontjában valamilyen felsülés vagy lóvátevés áll. Alakjai általános tulajdonságokat testesítenek meg (képmutatás, kapzsiság, házasságtörés, ravaszság); nincs köztük rokonszenves szereplő. A legtöbb farce szerzője ismeretlen; a kb. 150 fennmaradt darab közül máig a Pathelin mester a legnépszerűbb.