A bohózat a vígjátéknak az a műfajváltozata, mely főleg helyzetkomikumra épül. A nevettetést harsány eszközökkel, lendületes cselekménnyel, a véletlenek felfokozott szerepével éri el; gyakran zenés mű. Az emberábrázolás leegyszerűsített, a főszereplők komikus alakok, valamilyen testi vagy szellemi különösséggel. A bohózat legismertebb mesterei a francia színműírók (A. E. Scribe, E. M. Labiche, E. Pailleron). A legkorábbi ilyennemű magyar játékokat trufa vagy truffa néven említik forrásaink, a bohózat kifejezés a reformkor kezdetén tűnik fel, de használata mindmáig bizonytalan a színházi gyakorlatban.