Nyugtot nem ad ma már ecset, se véső,
a szív csak égi szerelemre vár,
mely a kereszten int, kitárva karját.
(12-14. sor)
(Ford.: Rónay György)
Ne pinger ne scolpir fia piu che queti
L'anima volta a quell' amor divino,
Ch' aperse a prender noi in croce le braccia.
(12-14.)