Johann Gottfried Herder (1744-1803)

Mindenütt csak pusztulást látunk, és nem tapasztaljuk, hogy új jobb volna annál, ami elpusztult. A nemzetek felvirágoznak, és elhervadnak; az elvirágzó nemzet nem terem többé fiatal vagy éppenséggel szebb hajtást. A kultúra helyet változtat, ezzel azonban nem lesz tökéletesebb; új lakhelyén új képességek bontakoznak ki; a régi lakhelyrégi képességei visszavonhatatlanul megsemmisülnek. Vajon a rómaiak bölcsebbek és boldogabbak voltak-e a görögöknél? Mi pedig többet érünk, mint e nemzetek?
(15. könyv)

(Ford.: Imre Katalin és Rozsnyói Ervin)

Allenthalben siehet man in ihr Zerstörung, ohne wahrzunehmen, daß das Erneuete besser als das Zerstörte werdw. Die Nationen blühen auf und ab; in eine abgeblühete Nartion kommt keine junge, geschweige eine schönere Blüte wieder. Die Kultur rückt fort, sie wird aber damit nicht volkommener; am neuen Ort werden neue Fähigkeiten entwickelt; die alten des alten Orts gingen unwiederbringlich unter. Waren die Römer weiser und glücklicher, als es die Griechen waren? Und sind wir's mehr als beide?
(15. Buch)

(...) Miután birodalmukat a besenyők szétzilálták, a magyarok hét törzse, Európába ékezve, kezdetben a bolgárokkal hadakozott. Utóbb Arnulf Császár Morvaország népe ellen szólította hadba őket; majd Pannóniából kiindulva Morvaországot, Bajorországot és Felső-Itáliát dúlták végig. (...) Seregeik szászországi, svábföldi és vesztfáliai vereségeit követően a német birodalom immár biztonságban tudhatta magát, annál is inkább, mivel a magyarok (utóbb) létrehozták "apostoli birodalmukat". Jelenleg ennek keretei között, szláv, német, oláh és egyéb népesség mellett országuk lakosságának csekély hányadát alkotják, s néhány évszázad múlva talán nyelvük is elenyészik majd.
(16. könyv, 2. fejezet)

(Ford.: Szilágyi András)

(...)die Ungern oder Madjaren (...) von den Petschenegen geteilt (...) in sieben Horden nach Europa gingen und mit den Bulgaren wütende Kriege führten. (...)Kaiser Arnulf rief sie gegen die Mähren, Bayern, Oberitalien und verwüsteten greulich. (...) Endlich (...) durch die fürchterlichsten Niederlagen, ihrer Heere in Sachsen,Schwaben, Westfalen das deutsche Reich von ihnen sichergestellt und ihr Ungarn selbst sogar zu einem "apostolischen Reich" ward. Da sind sie jetzt unter Slawen, Deutschen, Wlachen und andern Völkern der geringere Teil der Landeseinwohner, und nach Jahrhunderten wird man vielleicht ihre Sprache kaum finden.
(16. Buch, II. Kapitel)