A vadon szava (1903)
The Call of the Wild (1903)
És Buck nem ismert kegyelmet. Jól megtanulta a fütykös és az agyar törvényét, minden előnyt kihasznált, és nem engedte ki ellenfelét a karmai közül, ha már elindította a halál felé. Spitztől tanult s a csendőrség és a postaszánok legjobb harcos kutyáitól, és tudta, hogy nincs középút. Vagy ő uralkodik, vagy rajta uralkodnak; s aki irgalmat mutat, a gyengeségét árulja el. Az ősi életben nem létezett irgalom. Vagy ha mégis, félreértették, félelemnek értették, s az ilyen félreértésekből halál származott. Ölj, vagy megölnek, falj, vagy felfalnak, így szólt a törvény, és Buck engedelmeskedett e parancsnak, amely az idő feneketlen mélyéből kiáltott hozzá.
(Egy embert szeretni)
(Ford.: Réz Pál)
And Buck was merciless. He had learned well the law of club and fang, and he never forewent an advantage or drew back from a foe he had started on the way to Death. He had lessoned from Spitz, and from the chief fighting dogs of the police and mail, and knew there was no middle course. He must master or be mastered; while to show mercy was a weakness. Mercy did not exist in the primordial life. It was misunderstood for fear, and such misunderstandings made for death. Kill or be killed, eat or be eaten, was the law; and this mandate, down out of the depths of Time, he obeyed.
(For the love of a man)