Canterbury mesék (1386-1400)
The Canterbury Tales (1386-1400)
Az asszony ifjú, vad, ő meg öreg,
reszketett mindig: jaj, most csalja meg.
Ostoba, nem tudta, mit mond Cato:
A hitványhoz hasonszőrű való.
Asszonyt szerezz hozzád illő korút,
ifjúság, vénség gyakran összerúg.
De aki már a csapdába esett,
cipelje gondját - mint más emberek.
(A molnár meséje, 39-46. sor)
(Ford.: Szász Imre)
For she was wild and yong, and he was old,
And deemed himself been like a cokewold.
Ha knew not Caton, for his wit was rude,
That bade man shold wed his similitude:
"Men sholde wedden after hir estat,
For youth and eld is often at debat."
But sith that he was fallen in the snare,
He most endure, as other folk, his care.
(The Miller's Tale, 39-46.)