Kis testamentum (1456) - Hagyaték
Le Lais (1456)
1
Én, François Villon diák,
A négyszázötvenhatos évben,
Vállalva zablát és igát,
Higgadt elmével eltökéltem:
Meg kell vizsgálnom, hogyan éltem.
Mint írva áll Vegetiusnak,
A bölcs rómainak művében,
Másképp megcsaljuk önmagunkat.
(1. vsz.)
(Ford.: Kálnoky László)
1
L'an quatre cens cinquante six
Je, Françoys Villon, escollier,
Considerant, de sens rassis,
Le frain aux dens, franc au collier,
Qu' on doit ses oeuvres conseillier,
Comme Vegece le raconte,
Sage Rommain, grant conseillier,
Ou autrement on se mesconte...
(1. vsz.)
Nagy testamentum (1462)
Le Testament (1462)
Bűn nyomja lelkem, jól tudom,
De Isten nem kivánja vesztem,
(14. 1-2. sor)
(Ford.: Mészöly Dezső)
Je suis pecheur, je le sçay bien;
Pourtant ne veult pas Dieu ma mort,
(14. 1-2. sor)
Ballada tűnt idők asszonyairól
Ballade des dames du temps jadis
No de hol a tavalyi hó?
(refrén)
(Ford.: Szabó Lőrinc)
Mais ou sont les neiges d' antan?
(refrén)
Ballada, melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz
Ballade pour prier Notre-Dame
Élni-halni e hitben akarok.
(refrén)
(Ford.: Illyés Gyula)
En ceste foy je vueil vivre et mourir.
(refrén)
Ballada a Vastag Margot-ról
Ballade de la Grosse Margot
Ajánlás
Vihar, fagy, dér - megvan a kenyerem!
Igy vesz az ember gubát az eben.
Lóg rajtam, pénzit megéri velem.
Lotyó, kurafi: passzolunk nagyon!
Ocsmányaké ez ocsmány szerelem.
Nincs emberségünk, hát ne is legyen
E bordélyban, hol szállásunk vagyon!
(Ford.: József Attila)
Vente, gresle, gelle, j'ay mon pain cuit.
Ie suis paillart, la paillarde me suit.
Lequel vault mieulx? Chascun bien s' entresuit.
L' ung vault l' autre; c' est a mau rat mau chat.
Ordure amons, ordure nous assuit;
Nous deffuyons onneur, il nous deffuit,
En ce bordeau ou tenons nostre estat.
Vegyes költemények
Kérdések kérdése
Ballade des menus propos
Tudom, mitől döglik a légy.
Tudom, ki hord rongyot, ki selymet.
Tudom, mi csúnya és mi szép.
Tudom, melyik fa mit teremhet;
Tudom, melyik mily nedvet enged.
Tudom, minden mögött van ok.
Tudom, ki dolgozik, ki tesped.
Csak azt nem tudom: ki vagyok?
(1. vsz.)
(Ford.: Mészöly Dezső)
Je congnois bien mouches en let,
Je congnois a la robe l' homme,
Je congnois le beau temps du let,
Je congnois au pommier la pomme,
Je congnois l' arbre a veoir la gomme,
Je congnois quant tout est de mesmes,
Je congnois qui besongne ou chomme,
Je congnois tout, fors que moy mesmes.
(1. vsz.)
Ellentétek
Des Contraires
Szomjan halok a forrás vize mellett;
Tűzben égek és mégis vacogok;
(1-2. sor)
(Ford.: Szabó Lőrinc)
Je meurs de seuf aupres de la fontaine,
Chault comme feu, et tremble dent a dent;
(1-2. sor)
A felakasztását váró Villon négy sora
Quatrain
Ferenc vagyok, főbajom ez lett.
Páris szűlt (Ponthoise mellett);
Rőf kötél súgja majd fejemnek,
Hogy mi a súlya fenekemnek.
(Ford.: Illyés Gyula)
Je suis Françoys, dont il me poise,
Né de Paris empres Pontoise,
Et de la corde d' une toise
Sçaura mon col que mon cul poise.
Gyász-irat, melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták
L' Épitaphe Villon - Ballade des pendus
Embertestvérek, még élni tudók,
Ne tekintsetek ránk szívtelenül.
Ahogy ti most rajtunk, előbb-utóbb
Rajtatok Isten akként könyörül.
(1-4. sor)
(Ford.: Illyés Gyula)
Freres humains qui apres nous vivez,
N' ayez les cuers contre nous endurcis,
Car, se pitié de nous povres avez,
Dieu en aura plus tost de vous mercis.
(1-4. sor)
Pathelin mester (farce, 1460-1465 körül)
La Farce de Maitre Pathelin
Azt hittem, én vagyok a fő,
A legfőbb agyafúrt e tájon,
Sőt szerte széles e világon
A léprecsalás, a soha
Megnemadás professzora
S kifog ma rajtam egy - ihász!
(Pathelin mester; 9. jelenet)
(Ford.: Illyés Gyula)
Or cuidois je estre sur tous maistre
Des trompeurs d' icy et d' ailleurs,
Des forts coureux et des bailleurs
De parolles en payement,
A rendre au jour du Jugement:
Et un bergier des champs me passe!
(Maitre Pathelin, 9)