1799. nov. 9. | Napoleon államcsínye (brumaire 18.)
|
1800 | Napoleon győzelme Marengónál
|
1801 | francia–osztrák béke Lunéville-ben
|
1802 | francia–angol béke Amiensben
|
1804–1847 | Mohamed Ali uralma Egyiptomban
|
1804 | Napoleon császárrá koronáztatja magát
|
1804 | Haiti függetlensége
|
1805 | trafalgari ütközet
|
1805 | Napoleon győz Austerlitznél és bevonul Bécsbe
|
1806 | Poroszország megsemmisítése (Jéna, Auerstadt)
|
1806 | a német-római birodalom megszűnése, I. Ferenc ezt követően Ausztria császára
|
1806 | Napoleon kihirdette a kontinentális zárlatot
|
1807 | orosz vereség Friedlandnál, tilsiti béke
|
1807 | Fulton gőzhajója
|
1808 | francia bevonulás Madridba, spanyol felkelés
|
1809 | osztrák vereség Wagramnál
|
1810–1825 | függetlenségi háborúk Latin-Amerikában
|
1812 | Napoleon betör Oroszországba
|
1812 | borogyinói ütközet
|
1813 | a lipcsei "népek csatája"
|
1814 | a koalíciós hadsereg bevonul Párizsba, Napoleont Elba szigetére száműzik, az új király XVIII. Lajos
|
1814–1815 | a bécsi kongresszus
|
1815. márc. | Napoleon partraszállása és "száz napos uralma"
|
1815 | a Szent Szövetség megalakulása
|
1815 | a waterloo-i csata
|
1815–1830 | Bourbon restauráció Franciaországban
|
1815 | Német Szövetség
|
1817 | Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei
|
1819 | vashíd a Tweed folyón
|
1820 | Missouri-egyezmény az Egyesült Államokban
|
1820 | spanyol tisztek felkelése, nápolyi felkelés
|
1821 | Napoleon halála Szent Ilona szigetén
|
1821 | görög szabadságharc
|
1822 | Fourier: Az általános egység elmélete
|
1822–1823 | magyar nemesi ellenállás kibontakozása
|
1823–1824 | Saint-Simon: Az iparosok kiskátéja
|
1825. dec. | dekabrista mozgalom Oroszországban
|
1825 | Stephenson gőzmozdonya
|
1825–1827 | országgyűlés Pozsonyban
|
1829 | a független Görögország elismerése
|
1830 | Széchenyi: Hitel
|
1830 | júliusi forradalom, Franciaország alkotmányos királyság (Lajos Fülöp)
|
1830 | Belgium független és semleges
|
1830–1831 | oroszellenes szabadságharc Lengyelországban 1830 a franciák elfoglalják Algírt
|
1831. szept. | lengyel vereség, Varsó elesett
|
1831 | Széchenyi: a Vaskapu szabályozásának kezdete
|
1831 | Dessewffy József: Taglalat
|
1831 | Széchenyi: Világ
|
1831 | felvidéki parasztfelkelés (koleralázadás)
|
1832 | választójogi reform Angliában
|
1832–1836 | az első reformországgyűlés
|
1833 | Wesselényi: Balítéletekről
|
1833 | Széchenyi: Stádium 1831 a lyoni selyemszövők mozgalma
|
1833–1836 | Kossuth az Országgyűlési Tudósításokat szerkeszti
|
1834 | német vámszövetség
|
1834 | második lyoni felkelés
|
1835 | I. Ferenc halála után V. Ferdinánd a trónon
|
1835 | Kölcsey elbúcsúzik az országgyűléstől, Wesselényi perbe fogása
|
1836 | a népcharta Angliában
|
1836 | felségsértési per Lovassy és társai ellen
|
1837 | Kossuth letartóztatása
|
1839–1840 | reformországgyűlés (önkéntes örökváltság)
|
1840–1842 | Az első ópiumháború Kínában
|
1841. jan. | Kossuth beindítja a Pesti Hírlapot
|
1842 | az első ipari kiállítás
|
1842 | Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
|
1843–1844 | reformországgyűlés (magyar az államnyelv)
|
1844 | sziléziai takácsok mozgalma
|
1844 | Védegylet
|
1844 | Kossuthot eltávolítják a Pesti Hírlaptól
|
1844 | orosz ajánlat Angliának Törökország felosztására
|
1846 | parasztfelkelés Galíciában
|
1846 | a Pest–Vác vasútvonal megnyitása
|
1846 | a Konzervatív Párt megalapítása
|
1847 | Ellenzéki Párt, ellenzéki nyilatkozat
|
1847 | Táncsics börtönbe hurcolása
|
1847–1848 | az utolsó rendi országgyűlés
|
1848. febr. | a Kommunista Kiáltvány megjelenése
|
1848. febr. | Kossuth alkotmányt kér az osztrák és olasz tartományoknak
|
1848. febr. 22. | forradalom Párizsban
|
1848. febr. 24. | Lajos Fülöp lemond
|
1848. febr. 24. | Franciaország köztársaság
|
1848. márc. 3. | Kossuth felirati javaslata
|
1848. márc.13. | forradalom Bécsben
|
1848. márc. 14. | Kossuth kiegészített felirati javaslatát a főrendiház is elfogadja
|
1848. márc. 15. | országgyűlési küldöttség a felirattal Bécsben
|
1848. márc. 15. | forradalom Pesten
|
1848. márc. 18–19. | berlini forradalom
|
1848 | Louis Blanc: A munka megszervezéséről
|
1848. ápr. | a chartisták harmadik petíciója
|
1848. ápr. 11. | a törvények szentesítése
|
1848. máj. 18. | a frankfurti német parlament megnyitása
|
1848. jún. 2. | szláv kongresszus Prágában
|
1848. jún. 17. | a prágai felkelés leverése
|
1848. jún. 23. | forradalmi mozgalom Havasalföldön
|
1848. júl. 23. | munkásfelkelés Párizsban
|
1848. szept. | a hó közepén Országos Honvédelmi Bizottmány jön létre, elnöke Kossuth
|
1848. okt. 6. | a második bécsi forradalom
|
1848. okt. 31. | a bécsi felkelés leverése
|
1848. dec. 2. | V. Ferdinánd lemondatása, Ferenc József kinevezése, majd koncentrált támadás Magyarország ellen
|
1848. dec. 10. | Louis Bonaparte köztársasági elnök
|
1849. febr. 9. | a római köztársaság kikiáltása
|
1849. márc.23. | az észak-itáliai forradalom veresége
|
1849. ápr. 14. | a Habsburg-ház trónfosztása Debrecenben
|
1849. ápr. 23. | Pest felszabadítása
|
1849. máj. 2. | a Szemere-kormány megalakulása
|
1849. máj. 9. | I. Miklós cár kiáltványa Ausztria megsegítéséről
|
1849. máj. 21. | Buda visszavétele, egész Magyarország szabad
|
1849. júl. 3. | Rómát francia csapatok foglalják el
|
1849. aug. 13. | világosi fegyverletétel
|
1849. aug. 22. | Velencét elfoglalják az osztrákok
|
1849. okt. 6. | Batthyány Lajos és a tizenhárom aradi vértanú kivégzése
|
1849–1850 | Haynau rémuralma
|
1850–1859 | Bach-rendszer
|
1851–1852 | Kossuth, kiszabadulva Törökországból, angol és amerikai körutat tesz
|
1851. dec. 2. | Louis Bonaparte katonai államcsínye
|
1851–1864 | Tajping-felkelés Kínában
|
1852. dec. 2. | III. Napoleon megkoronázása
|
1853–1856 | krími háború
|
1854 | Kansas felvétele az amerikai államok uniójába
|
1855. | tavasz Cavour 15.000 olasz katonát küld a Krímbe
|
1855. szept. 8. | Szevasztopol bevétele
|
1856 | a krími háborút lezáró párizsi béke
|
1856 | a második ópiumháború Kína ellen
|
1857 | világgazdasági válság
|
1857 | szipoj-felkelés Indiában
|
1859 | osztrák hadüzenet Piemontnak
|
1859. jún. 24. | solferinói csata
|
1859 | John Brown halálos ítélete
|
1859 | Charles Darwin: A fajok eredete
|
1859 | a román fejedelemségek egyesítése (Cuza ezredes)
|
1860. | tavasz Közép-Itália államai csatlakoznak Piemonthoz
|
1860. máj. 11. | Garibaldi szicíliai partraszállása
|
1860. okt. 20. | Októberi Diploma
|
1860 | Lincoln az Egyesült Államok elnöke
|
1861 | Februári Pátens
|
1861 | jobbágyfelszabadítás Oroszországban
|
1861. márc.18. | az olasz királyság kikiáltása
|
1861 | országgyűlés összehívása, Határozati és Felirati Párt alakul, Teleki öngyilkos lesz
|
1861–1865 | Schmerling-féle provizórium
|
1861 | 11 déli állam kilép az unióból, kitör az amerikai polgárháború
|
1862. | nyár Garibaldi: Róma vagy halál!
|
1862 | Kossuth dunai konföderáció terve
|
1862. aug. 28. | Garibaldi fogságba esik
|
1862 | francia partraszállás Mexikóban, Mexikó trónján Habsburg Miksa bábcsászár
|
1862. szept. | Bismarck lett a porosz miniszterelnök
|
1863 | a schleswig-holsteini háború
|
1863 | Általános Német Munkásegylet (Lassale)
|
1863. jan. | lengyel szabadságharc és jobbágyfelszabadítás
|
1863 | rabszolgafelszabadítás és földtörvény az Egyesült Államokban
|
1864 | jobbágyfelszabadítás Romániában
|
1864 | Nemzetközi Munkásszövetség (I. Internacionálé)
|
1865 | északi győzelem az amerikai polgárháborúban, halálos merénylet Lincoln ellen
|
1865 | Deák húsvéti cikke
|
1866 | porosz–osztrák háború, königgrätzi csata, északnémet szövetség
|
1866 | olasz hadüzenet Ausztriának, vereségük ellenére visszaszerzik Velencét
|
1867 | megalakul a Balközép és a Deák-párt
|
1867 | választójogi reform Angliában
|
1867 | Habsburg Miksa kivégzése Mexikóban
|
1867 | Marx megjelenteti a Tőke első kötetét
|
1867 | Szerbiából kivonják a török helyőrségeket
|
1867 | Luxemburg német megszállása, majd semlegesítése
|
1867 | kiegyezés
|
1868 | a feudális anarchia felszámolása Japánban, a modernizáció kezdete (Meidzsi-fordulat)
|
1868 | magyar–horvát kiegyezés, nemzetiségi és népiskolai törvény
|
1869 | az első szociáldemokrata párt Németországban
|
1870 | III. Napoleon hadüzenete, porosz–francia háború
|
1870. szept. 2. | francia kapituláció Sedannál, III. Napoleon fogságba esik
|
1870. szept. 4. | Párizsban kikiáltják a (harmadik) köztársaságot
|
1870. szept.20. | olasz bevonulás Rómába, befejeződik az olasz nemzeti állam egyesítése
|
1871. jan. 18. | Versaillesban kikiáltják a német császárságot, megalakul az egységes Németország
|
1871. márc.28. | a párizsi kommün átveszi a hatalmat
|
1871. máj. 21. | a párizsi kommün bukása
|
1871 | dán szociáldemokrata párt megalakulása
|
1872 | az I. Internacionálé székhelye New York
|
1873 | a három császár (orosz, német, osztrák) szövetsége
|
1873 | Budapest egyesítése
|
1873 | világgazdasági válság
|
1874 | a Balközép és a Szélsőbal fúziójából Függetlenségi Párt alakul
|
1875 | megalakul a Szabadelvű Párt és a Konzervatív Párt
|
1875 | egységes német szociáldemokrata párt (gothai program)
|
1875 | törökellenes felkelés Hercegovinában
|
1876 | szociáldemokrata párt az Egyesült Államokban
|
1876 | Bell: telefon
|
1877 | Puskás Tivadar: telefonközpont
|
1877. ápr. | orosz hadüzenet Törökországnak
|
1877–1878 | orosz–török háború
|
1877 | Románia független
|
1878 | berlini kongresszus
|
1878 | Egyesült Ellenzék alakul
|
1878 | a Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát
|
1878 | cseh szociáldemokrata párt alakul
|
1879 | egységes francia szociáldemokrata párt
|
1879 | kettős szövetség (Németország és Ausztria–Magyarország)
|
1880 | megalakul a Magyarországi Általános Munkáspárt
|
1881 | létrejön a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű
|
1882 | megalakul az Adriai Tengerhajózási Rt.
|
1882 | Olaszország csatlakozásával létrejön a hármas szövetség
|
1882 | a világ első villanytelepe New Yorkban (Edison)
|
1885 | orosz támadás Afganisztánban
|
1886 | egységes megyerendszer jön létre
|
1886 | az egységes Bulgária megalakulása
|
1888 | II. Vilmos a német trónon
|
1890. márc. 9. | Tisza Kálmán lemondása |