A dadaizmus a meghökkentést célzó avantgárd irányzat. Az első világháború elleni erőteljes tiltakozásként jelenik meg, a világpusztításhoz vezető hagyományos civilizáció teljes elutasításaként. Fellépésük (és kiáltványuk) magabiztos és harsány volt, de folytatható program híján az irányzat hamar elhalt, ill. más irányzatok számára készítette elő a terepet; a dada legtöbb képviselője rövid időn belül a szürrealizmushoz pártolt.
Az irányzat neve ("dada") konstruált szó, jelentését sokféleképp adják meg: paci, vesszőparipa, szent tehén farka, igen-igen, kocka, anya stb.
A dadaista szöveg a szavak véletlenszerű egymásutánja, a mű egészének nincs konkrét jelentése. A dada szerepe kimerül a hagyományok tagadásában, a világ zűrzavara elleni tiltakozásban. A dadaizmus jellegzetes cselekvése az "action gratuite", stílusa az "antistílus", jellemző esztétikai minősége a "szupergroteszk".
1916-ban Zürichben születik meg, szélesebb körben az 1920-as évek közepén hat. 1919-ben Breton, Soupault és Aragon megalapította Párizsban a Littérature című dadaista folyóiratot, ezzel az irányzat hozzájutott önálló orgánumához.
Első számú vezéralakja a román származású Tzara (Tristan, eredeti nevén Samuel Rosenstock, 1896—1963), aki szerint a versíráshoz csupán újságpapír és olló kell. A másik meghatározó személyiség Breton lett (André, 1896—1966), de 1924-tól már ő is szürrealista.
A dadaista megmozdulások törzshelye a zürichi Cabaret Voltaire (1916-tól), alapítója a német költő Ball (Hugo, 1886—1927).
Németországban Enrst (Max, 1891—1976) lesz a kölni centrum vezére, de 1922-től már ő is a szürrealisták között van, Párizsban. Dadaista szövegeket is alkotott még pl. Huensenbeck (Karl Richard, 1892—1974) német költő. A franciáknál pl. Aragon, Éluard, Arp, Crevel (René, 1900—1935) és Desnos (Robert, 1900—1945) számítható dadaistának.
A dadaizmus a magyar irodalomban is megjelent, és itt is igen gyors lefutású volt. Említhető Kassák Lajos és Tamkó Sirató Károly néhány szövege, illetve megnyilatkozása. A legjelentékenyebb dadaista alkotásunk volt Déry Tibor Az óriáscsecsemő c. darabja (1926), Olaszországban írta.