A lengyel irodalom groteszk irányzatának képviselője, a lengyel antiregény és antidráma megteremtője. A groteszk torzítás és a nyelvi paródia eszközeivel hadakozik a látszatvilág ellen. Műveiben parodizálja a társadalmi közszellemet (Ferdydurke, 1938), a modernségimádó polgárságot, vagy a pszichikai torzulásokat (Trans-Atlantyk, 1953). Említett regényei mellett a drámában a „tragigroteszk” előfutára, az Ivonne, burgundi hercegnő című drámája Jarry Übüjével rokonítható.