A barokk eposz legnagyobb mestere. Első eposza a Rinaldo (1562), amely 12 énekben örökíti meg a Karoling-mondakör egyik hősének tetteit és szerelmét. Az Aminta (1573) mitológiai tárgyú pásztordrámája idilli világával, mélabús hangulatával Tasso költői egyéniségét tükrözi. Főműve A megszabadított Jeruzsálem (1575) című eposza, bár ennek később új változatát is megírta, A meghódított Jeruzsálem címen, (1593). Habár bibliai tárgyú eposszal is próbálkozott (A világ teremtése, 1594), mégis olyan eposzt akart írni, mely egységes cselekményét valós történelmi tárgyból meríti, de nem zárja ki a csodálatos elemet sem, egyszerre gyönyörködtet és tanít. Az eposz műfajáról vall az Értekezés a költészetről (1564) című tanulmányában. A hitbéli eltévelyedéstől való rettegésének megrázó képét adja mintegy 1700 darabból álló levelezése (Levelek).